Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

168 551. szám. fekvő okból volt akadályozva és a kérelmet az akadály megszűnésétől számított három hónap alatt előterjeszti, az akadályoztatás tartama az egy évbe nem számítható be. 67. §. (i) Ha a járadékos, vagy a biztosított, az utóbbi a rokkantsági járadékra vonatkozó várakozási idő betöltése után bekövetkezett halálával özvegyet, illetőleg özvegyi járadékra igényjogosult elvált feleséget, vagy árvajáradékra igényjogosult hozzátartozót nem hagyott hátra, kivételesen méltánylást érdemlő esetben a biztosított egyénért ténylegesen befizetett járulékok 90°/o-ának megfelelő összegű egyszeri pénzbeli juttatásban részesül az elhunyt biztosítottnak vagyontalan ós keresőképtelen, rokkant vagy hatvanötödik életévét betöltött hozzátartozója a következő sorrendben: anyja, apja, mostoha anyja, mostoha apja, feltéve, hogy nincsen olyan eltartására köteles hozzátartozója, aki őt eltartani tudja, (2) Járulók vissza térítésben nem részesülhet, aki e törvény alapján már járadékot kap. (3) A járadékra és a járulók visszatérítésre irányuló igényjogosultságnak egy személynél való találkozása esetében a biztosított után befizetett járulókok 90°/o-át az intézet annak fizeti ki, aki a jogosult egyén után áz e szakasz első bekezdésével megállapított sorrend szerint következik. (4) Az intézet az e szakasz rendelkezései alapján visszatérítendő járulékokat az igényjogosultnak két egyenlő részletben fizeti, mégpedig az összeg felet a biztosított, vagy járadékos halálának bejelentése után közvetlenül, a másik felét pedig az első összeg kifizetésétől számított három naptári év leteltével. Ha az igényjogosult azon belül meghal, a juttatás második felére az e szakasz első bekezdése szerint sorrendben utána következő igényjogosult ; ilyennek hiányában az intézet fizetési kötelezettsége megszűnik. 68. §. (1) Ha a biztosított no férjhezmenetelét követő egy éven belül az e törvény alapján biztosítási kötelezettség alá eső foglalkozását abbahagyja és foglalkozása abbahagyásának időpontjában a kétszáz járulékhetes várakozási időt már betöltötte, az utána lerótt, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — ténylegesen befizetett járulékok összege 90%-ának megfelelő végkielégítésben részesül. (2) Ha a biztosított nő az e szakasz első bekezdésével szabályozott esetben a törvényes várakozási időt még nem töltötte be, várománya épségben marad mindaddig, amíg újra biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba lép, illetőleg hatvanötödik életévét betölti. Az első esetben a várománynak épségben maradása vélelmeztetik ; a második esetben a nő hatvanötödik életévének betöltésekor az utána lerótt, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — ténylegesen befizetett járulókok összege 90°/o-ának megfelelő végkielégítésben részesül. 69. §* Ha a biztosításra kötelezett egyén a kétszáz járulékhetes várakozási idő betöltése után (39. §.), de járadékigényének megnyílása előtt szerzetesrendbe lép, az utána lerótt, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — ténylegesen befizetett járulókok 90°/o-ának megfelelő végkielégítésben részesül. 70. §. Ha külföldi honos belföldi mun kaviszonyának megszűnésével • járadékigényének megnyílása előtt, de a kétszáz járulékhetes várakozási idő betöltése után, külföldre távozott és ott egy évnél hosszabb időn át tartózkodik, -viszonosság esetében az utána lerótt, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — befizetett járulékok 90°/o-ának megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. 7J. §. (1) Rokkantjáradékra nem igényjogosult az, aki rokkantságát (32. §.) szándékosan okozta.