Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

166 55 t. szám. évi özvegyi járadékának megfelelő végkielégítést kap ; ezzel minden to­vábbi igénye megszűnik az intézettel szemben. (2) Annak az özvegynek, aki özvegyi járadékra csak azért nem igényjogo­sult, mert nem rokkant, vagy hatvan­ötödik életévét még nem töltötte be, férjhez mené tele esetében végkielégítés fejében annak az összegnek a fele jár, amelyet az özvegy egy évi öz­vegyi járadék fejében kapna, ha arra igényjogosult lenne. Ezzel a vég­kielégítéssel az özvegynek az intézettel szemben minden igénye megszűnik. 58. §. (1) Árvajáradékra igényjogo­sult az elhalt öregségi vagy rokkant­sági járadékosnak,, továbbá annak a biztosítottnak, aki a kétszáz járulék­hetes várakozási időt betöltötte ós halálakor- várománya ép volt, törvé­nyes ós törvényesített gyermeke tizenötödik életévének betöltéséig, ha pedig teljesen keresőképtelen, vagy ha hivatásra való kiképzésben ré­szesül vagy iskolai tanulmányokat folytat, tizenhetedik életévének be­töltéséig. (2) A 4. §-ban megjelölt munkaválla­lói csoportokba tartozó biztosítottnak, illetőleg az e munkavállalói csopor­tokból való járadékosnak törvényes és törvényesített gyermeke a hivatás­beli kiképzés és az iskolai tanul­mányok folytatásának igazolása nél­kül tizennyolcadik életévének betöl­téséig igényjogosult árvajáradékra. 59. §. Ár vajáradókra igényjogosult az elhalt biztosított gyermekén, to­vábbá mostohagyermekén felül, a biztosított vagy a járadékos férfi há­zasságon kívül született gyermeke, ha apaságát elismerte, vagy ha ezt a bíróság megállapította,, továbbá az a gyermek, akinek javára a biztosított férfit jogerős bírói ítélet házasságon kívüli nemzés alapján indított perben tartásdíj fizetésére kötelezte. 60. §. (1) Ha a biztosított vagy az e törvény rendelkezései alapján öreg­ségi vagy rokkantjáradékra igény­jogosult egyén eltűnik, a hátra­hagyottak özvegyi és árvajáradékra való igényjogosultsága tekintetében az eltűnés halálesetnek, vagyis biz­tosítást eseménynek minősül. (2) Az eltűnést csak abban az esetben szabad megállapítani, ha az eltűnt egyénnek legalább egy év óta híre veszett és eltűnésének körülményei­ből elhalálozására alaposan következ­tetni lehet. Az eltűnés megállapítása tárgyában az intézet meghallgatá­sával minden esetben a munkás­biztosítási bíróság határoz, Az eltűnt egyén vélelmezett halálának napját a körülmények méltányos mérlegelé­sével kell megállapítani. (3) A bíróság által az eltűnés meg­állapítása tárgyában hozott határozat­nak csak az özvegyi, illetőleg árva­járadékra való igény tekintetében van joghatálya. 61. §. Ha az eltűntnek nyilvánított egyén életbenlóte utóbb kiderül, az igényjogosult családtagok részére meg­állapított járadékot az intézet meg­vonja. 62. §. (1) Az özvegyi járadék 50°/o-a, a felár vaj áradok 15°/o-a, a teljes árva­járadék 30^/o-a annak a járadéknak, amelyre a meghalt házastársnak, ille­tőleg szülőnek e törvény rendelke­zései alapján igénye vagy várománya volt. (2) A meghalt biztosított vagy jára­dékos igónyjogosultsága alapján meg­állapítandó özvegyi és árvajáradékok együttes összege a biztosított vagy a járadékos halálát megelőzőleg érte lerótt járulékokkal megalapozott jára­dék ós az esetleges .gyermekpótlék együttes összegénél magasabb nem lehet." (3) Ha az igényjogosult hátrahagyot­tak járadékainak összege az e szakasz második bekezdésében megállapított mértéket meghaladná, az ugyanazon biztosított, vagy járadékos jogán igé­nyelhető özvegyi és árvajáradékokat arányosan kell csökkenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents