Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

551. szám. 163 * igénybejelentés között eltelt az az idő, amely az e törvénnyel biztosított szolgáltatásokra való igényjogosultság megszerzéséhez szükséges. 39.§. (i) A várakozási idő az öregségi járadékra vonatkozólag né pf y száz járulékhét, a rokkantsági, az özvegyi és az árvajáradékot illetően pedig kétszáz j árulókhét. (2) Ha a biztosított biztosítási viszonyának tartama alatt mindkét szemére megvakul, rokkantsági járadékra való igényjogosultságának megnyílásához száz, az öregségi járadékra való igónyjogosultság megnyílásához pedig kétszáz járulékhét betöltése szükséges. 40. §. (1) A várakozási idő betöltésének megállapításánál a járulókheteken felül a várakozási időbe be kell számítani azokat a teljes heteket is, melyeknek tartama alatt a biztosított betegsége miatt keresőképtelen volt és foglalkozását nem folytathatta ós ezt a körülményt, szükség esetében, a betegség megszűnésétől számított egy éven belül hitelt érdemlő módon igazolja. E rendelkezés alapján a várakozási időbe az öregségi, özvegyi ós árvajáradok megállapításánál legfeljebb száz, a rokkantsági járadék megállapításánál pedig legfeljebb ötven hetet szabad beszámítani. (2) Betegség okán egy-egy naptári évre legfeljebb tizenhárom hetet szabad a várakozási időbe (38. §. negyedik bekezdése) beszámítani. 4L §. A betegség időtartamát a várakozási időbe beszámítani nem lehet, ha a biztosított 1. betegségét szándékosan okozta, 2. felépülését szándékosan késlelteti, illetőleg olyan magatartást tanúsít, hogy annak következtében az 1927: XXI. t.-c. 42. §-a első két bekezdésének rendelkezései értelmében táppénzben nem részesül, 3. betegségét jogerős bírói ítélettel megállapított bűntettel, vagy szándékosan elkövetett vétséggel maga idézte elő. 42. §. (1) Azokat a rendkívüli eseteket, amikor olyan heteket, amelyekre járulékot rendkívüli erőhatalom következtében beálló okokból nem fizetnek, járulékhetekként kell tekinteni ós a járadékok összegének megállapításánál is számításba kell venni, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. (2) E rendelet szabályozza a kapcsolatos kérdéseket is. 43. §. (1) Ha a biztosított után valamely naptári évben tizenháromnál kevesebb heti járulékot róttak ki, a biztosított várománya megszűnik. Ehhez képest érvénytelenekké válnak az érte, annak az évnek végóig lefizetett összes járulékok, amely évben a kirótt járulékok nem érték el a váromány fenntartásához e szakasz rendelkezései értelmében szükséges legalacsonyabb számot. (2) Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a naptári évre, melyben a biztosítási viszony keletkezett, (3) A várományát vesztett egyénnek új biztosítási viszonya az utolsó érvénytelenített járulókhót után következő első járulékhéttel kezdődik. 44. §. A váromány épségének elbírálása szempontjából a járulékhéttel egyenlőnek minősül: 1. a várakozási időbe is beszámítható betegség időtartama (40. §.), * 2. az e törvény 42. §-ának felhatalmazása alapján a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletével megállapított idő, 3. a bányanyugbérbiztosítási viszonyban, úgyszintén nem e törvény alapján, hanem más törvényerejű jogszabály alapján öregségi ós rokkantsági biztosításra kötelezett vagy nyugellátási igénnyel járó foglalkozásban töltött idő, 4. a biztosítási kötelezettség alá nem eső tanoncviszonyban eltöltött és 5. az az idő, amely alatt a várományos vagy az elhalt egyén e törvény vagy a bányanyugbórbiztosításra vonatkozó szabályok sze21*