Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

160 551. szám. jóléti és munkaügyi miniszter ren­delettel állapítja meg. (4) Az önkéntesen és önkéntes to­vábbfízetéssel biztosítottak, továbbá a kizárólag öregség és rokkantság esetére önkéntesen és önkéntes to­vábbíizetéssel biztosítottak által fize­tendő járulékok befizetésének módját és azok Összegét, biztosítási osztá­lyokra és korcsoportokra való tekin­tettel a m. kir. népjóléti ós munka­ügyi miniszter rendelettel szabályozza. (5) Az e törvény alapján biztosí­tásra kötelezett magát az intézetnél (101. §.) önkéntesen magasabb szolgál­tatásra is biztosíthatja, mint ameny­nyire e törvény rendelkezései a biztosítást kötelezővé teszik. A köte­lezőnél magasabb összegű szolgálta­tásra való biztosítás napibérosztály­szerű járulékfizetési rendszer esetén oly módón történhetik, hogy a biz­tosított magát önkéntesen magasabb napibórosztályba sorolja, mint ame­lyikbe javadalmazásánál fogva tar­tozik. A tényleges javadalmazás alapul vételével történő járulékfize­tés esetén a biztosításra kötelezett magát önkéntesen a kötelező egy és egynegyedére, másfélszeresére vagy kétszeresére biztosíthatja. (G) AZ előbbi bekezdéssel szabá­lyozott önkéntes többlétbiztosítás ese­tén a kötelező biztosítás járulóktéte­lét meghaladó járuléktöbblet, a munkaadóval történt ellenkező szer­ződésszerű megállapodás hiányában, kizárólag a biztosítottat terheli. (7) ' Önkéntes többletbiztosítást az intézettel (101. §.) csak az köthet, akinek egészségi állapotát a kötelező előzetes orvosi vizsgálat az önkéntes többletbiztosításra alkalmasnak találta és 50. életévét még nem töltötte be. 23. §. (1) Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási járulókot a betegségi biz­tosítási járulékkal egyidejűleg és egy összegben kell fizetni. (2) Az ennek a törvénynek alapján fizetendő biztosítási járulókokat a betegségi biztosítási járulékokkal együtt, illetőleg .ezek módjára kell leróni és a közadók módjára behajtani. (3) E szakasz rendelkezéseit megfele­lően alkalmaznikellazokrais, akik csak az egyik biztosítás hatálya alá esnek. 24. §. (1) A járulékot teljes naptári hetekre, illetőleg a heti és a havi be­jelentési jegyzékkel bejelentett biz­tosítottakért (az alkalmi munkásokat kivéve) teljes bérfizetési hetekre kell fizetni. Ettől a szabálytól eltérésnek csak akkor van helye, ha a biztosí­tott nem a naptári hét, illetőleg nem a bérfizetési hét első napján kezdi meg a munkát, vagy ha a munka­viszony a naptári, illetőleg a bér­fizetési hét lejárta előtt szűnik meg. Erre a csonka hétre a járulékot csak a munkaviszony fennállásának nap­jaira kell fizetni. Minden megkezdett nap egész napnak számít. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt ren­delkezéseket kell megfelelően alkal­mazni abban az esetben is, ha a biz­tosított munkáját keresőképtelenség­gel járó betegsége, terhessége vagy szülése miatt hétközben abbahagyja. (3) Az alapszabály a biztosításra kötelezetteknek bizonyos csoportjára vagy általában a járuléknak hónap szerint számított időszakonkint való fizetését szabhatja meg. (4) Ha a biztosított javadalmazás nélkül szabadságon van, vagy ha az üzem időlegesen szünetel a nélkül, hogy a biztosított munkaviszonya megszűnnék, a szabadság, illetőleg az üzemszünetelés tartamára is kell járulékot fizetni. (5) A járulékokat az alapszabály­ban meghatározott esedékességgel, még pedig hetekben vagy hónapok­ban számított időszakonkint a munka­adó köteles utólag befizetni. (Ô) A munkaadót terheli az általa önkéntesen biztosítottak járulékainak befizetése is. Ezeknek a járulékoknak az esedékességét előzetes befizetés kötelezettségével az alapszabály álla- " pítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents