Képviselőházi irományok, 1927. X. kötet • 520-II. sz.
Irományszámok - 1927-520. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás törvényjavaslatának biztosítás-technikai indokolása
47 A német birodalmi bank leszámítolási kamatlába átlagban a következő volt: ÉV , °/o 1894 3-2 1895 3-14 1896 3-66 1897 3-81 1898 4-27 1899 5-04 1900 533 A magánkamatláb is ennek megfelelően alakult, átlagban l°/o-kal alacsonyabban. A gazdasági krízis 1900-ban következett be ós 1902 végéig tartott. A leszámítolási kamatláb 1901-ben 4 I0 0 /o volt, 1902-ben 3-32°/o. 1902-től 1907-ig ismét emelkedő a kamatláb. A gazdasági élet óvatos konszolidációja, lassú fellendülés és 1904-tol kezdve erős konjunktúra jellemzi ezt az időszakot A bankkamatláb a'következő volt: Év 7o 1903 3-87 1904 4-22 1905 382 1906 515 1907 603 Ezután ismét gazdasági depresszió következett be ós ennek megfelelően a kamatláb ismét csökkenő tendenciába ment át. A többi európai államban a kamatláb változás irányzatukban majdnem ugyanaz. A gazdasági konjunktúra és gazdasági, depresszió, bár nem egy időben következett be minden államban, mégis általában véve egész Európára kiterjedt. A kamatláb azonban nem mindenütt ugyanaz. Amíg 1896—1907-ig Németországban az átlagos kamatláb 3*38°/o volt, Angliában 2*87°/o, Franciaországban 2*46°/o. Ausztria Magyarországon a hivatalos leszámítolási kamatláb a következő volt: Év % Év °/o 1896 4 1905 3-5—4-5 1897 4 1906 4 —4'5 1898 4 1907 4-5 1899 4-5—6 1908 6—4 1900 5 — 55 1909 4 1901 4-5 1910 4—5-5 1902 4 1911 4-5—4 1903 3-5 1912 5—4 1904 3-5 1913 5-5—6 Magyarországon a 4-5°/o-os jelzáloglevelek árfolyamán keresztül a következő tényleges kamatlábbal találkozunk :