Képviselőházi irományok, 1927. X. kötet • 520-II. sz.
Irományszámok - 1927-520. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás törvényjavaslatának biztosítás-technikai indokolása
34 5. Egyéb statisztikai alapok. Az eddig említett statisztikai alapokon kívül a biztosítási kötelezettségek megállapításánál egyéb statisztikai alapok is szükségesek. Az özvegyi járadékból származó kötelezettség értékének megállapításánál figyelembe jönnek azok a valószínűségek, amelyek azt fejezik ki, bogy valamely biztosított férfinak egyáltalában van-e felesége. A nősültség állapotára vonatkozó valószínűségeket, a statisztikai bivatal által felvett adatokból állapítottuk meg. A nyers valószínűségeket mechanikusan és grafikusan kiegyenlítettük és a 70. életkortól felfelé extrapoláció útján állapítottuk meg a hozzátartozó értékeket (24. táblázat). A cseh indokolásban és az 1914-ki német emlékiratban alapul vett a nősültség állapotára vonatkozó valószínűségeknek a tervezetben alkalmazott valószínűségekkel való Összehasonlítása a következő: Nosültségi valószínűség. A férfibiztosított életkora Tervezetben Cseh indokolás 1914. német emlékirat A férfibiztosított életkora összes biztosítottak magánalkalmazottak Cseh indokolás 1914. német emlékirat 25 30 35 40 45 50 55 60 65 0-3969 0-7253 0-8333 0-8800 0-8982 0-8937 0-8696 0 8293 0-7657 0-2270 0-5764 07599 0-8393 0-8703 0-8752 0-8718 0-8537 0-8053 0-2761 06802 0-7822 0-8443 0-8592 08576 0-8387 0-8014 0-7525 0-2830 0-6840 0-8270 0-8700 0-8830 . 0-8760 0-8530 0-8130 0-7490 A nősültség állapotára vonatkozó ezeknek a valószínűségeknek az Összehasonlítása azt mutatja, — ami természetes is — hogy a magánalkalmazottak valószínűségei az alsóbb életkorokban kisebbek, a magasabb életkorokban azonban nagyobbak, mint az összes férfibiztosítottakra vonatkozó nosültségi valószínűségek. A tervezetben alkalmazott és magyarországi viszonyokból levezetett valószínűségek nagyobbak, mint a cseh indokolásban és a német emlékiratban alapulvett valószínűségek. Ennek az okát véleményünk szerint elsősorban abban kell keresni, hogy úgy a cseh indokolásban, mint a német emlékiratban felhasznált valószínűségek az általános népszámlálás során nyert adatokból vannak levezetve. Már pedig természetesnek kell felvennünk, hogy jelen biztosítási kötelezettség alá tartozó néprétegek nosültségi valószínűségei nagyobbak, mint az ország összlakosságára nézve levezetett ugyanilyen valószínűségek. Az özvegyi járadék értékének megállapításánál, tekintettel arra, hogy általában véve az özvegy a férj halála után csak akkor részesül özvegyi járadékban, ha ő maga nincs biztosításra kötelezett foglalkozásban és egyébként rokkant, bizonyos statisztikai alapok szükségesek, amelyek némelyikét
