Képviselőházi irományok, 1927. X. kötet • 520-II. sz.

Irományszámok - 1927-520. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás törvényjavaslatának biztosítás-technikai indokolása

22 i A 20 éven. felüli 10.000 biztosított közül egy év alatt megrokkan: Pénztár Baden . .. Hessen . "Württemberg Elsas. . . Pomeránia . Rajnai tart. Westfália . Berlin Hansa városok Nők Férfiak 138 151 162 116 138 97 nr 128 79 102 126 117 106 121 81 88 98 46 Különbség 35% 20% 38% 9% 14% 20% 26% 31% 72% Ezek a számadatok szomszédos államok pénztáraira vonatkoznak. Három közülök elsősorban ipari, három pedig mezőgazdasági állam pénztárának adatait tünteti fel ós,végül a Hansa városok pénztára elsősorban a kereskedelem körében foglalkoztatott biztosítottakra vonatkozik. Az eltérés nem egyenlő, de az eltérésnek az iránya egyértelmű, ugyanis mindenütt a nők megrokkanásának valószínűsége nagyobb, mint a férfi biztosítottaké. A megrokkanás okai között —mint rámutattunk — legnagyobb súlya a tüdővésznek van, már pedig a gyengébb női szervezetet a fiatalabb korokban könnyebben támadja meg a tüdővósz. 1907-ben Badenben 100.000 férfi biztosított közül 195 rokkant meg tüdővész folytán, 100 000 női biztosított közül 278. A tüdővész mellett különösen az általános testi gyengeség, vérszegénység, továbbá a periférikus idegrendszernek a megbetegedései állanak a nőknél- előtérben és nagyobb súllyal, mint a férfiaknál. Mindezek a betegségek a nőknél éppen szervezetük gyengébb voltánál fogva sokkal erősebben hatnak és igy érthető, hogy a nők megrokkanási valószínűségei nagyobbak, mint a férfiaké. A női biztosítottak megrokkanására nem állnak elfogadható valószínűségek rendelkezésre. Az 1899 — 1900-iki német indokolásban használt valószínűségek, mint már erre utaltunk, csak hipotetikusan vannak megállapítva. A cseh indokolás szintén a német biztosítási intézmény által közzétett számadatokból indáit ki és a biztosítottak számának hipotetikus felvétele mellett állapította meg a megrokkanási valószínűségeket. Minthogy nőkre vonatkozólag speciális foglalkozási főcsoportokra sincsenek megrokkanási táblázatok, mint amilyeneket a férfi bizosítottakra nézve elég számban találtunk, ugyanazt az utat nem követhettük a női biztosítottak megrokkanási valószínűségeinek megállapításánál, mint amit a férfi biztosítottakra nézve alkalmaztunk. A használt valószínűségeket úgy állapítottuk meg, hogy, amilyen viszonyban van a férfiakra nézve megállapított valószínűségi táblázat a cseh és német táblázathoz, ugyanolyan viszonylatban állapítottuk meg grafikusan a cseh és német női megrokkanási táblázathoz képest az általunk használt valószínűségi táblázatot..