Képviselőházi irományok, 1927. X. kötet • 520-II. sz.
Irományszámok - 1927-520. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás törvényjavaslatának biztosítás-technikai indokolása
8 biztosítás. ElsŐ tekintetre ennek a biztosítási ágnak a bevezetésén az évi egyenlő járulékok rendszerének alkalmazása jött figyelembe él sztá-ét A b ány any ugb ér biztosításnál nemcsak a kötelező biztosítás megvalósía-i sának kezdetétől megszerzett biztosítási várományok voltak, hanem a bány-n rmunkásoknak eddigi utolsó munkahelyükön működő bányamunkás társn ládánál eltöltött tagsági évei is a nyugbérbiztosítási tervezet rendelkezéseinek megfelelően beszámítást nyertek. Ugyanígy a már nyugdíjasok, özvegyek és árvák, ugyanolyan ellátásban részesülnek, mintha ők maguk, elhalt férjük, "illetői eg elhalt szülőjük már az új biztosítási intézménynél szereztek volna eddigi járadékuk kiszámításánál alapul vett társládatagsági időnek beszámításával a járadékra igényt. A járadékosoknak az új nyugbértervezet alapján kiszámított igényeiből származó kötelezettségeknek és az aktív bányamunkásoknak eddigi munkahelyükön működő társládánál eltöltött tagsági éveknek megfelelő várómányaiból származó kötelezettségeknek a figyelembevételével, a nyugbérbiztosítás alapjául szolgáló összeg után évi 20% -os járulék mutatkozott szükségesnek. Ez a járulékkulcs 6% os kamatozásnak az alapulvételével nyert meg' állapítást. A javaslat bizosítástechnikai tervezeténél alapulvett 4 %-os kamatláb mellett a bányanyugbérbiztosítás szükséges járuléka 25% lett volna. Ha a bányanyugbérbiztosítási intézmény létesítésénél visszamenőleg semmiféle váromány nem nyert volna beszámítást és a rokkantak, özvegyek és árvák sem nyernének ellátást, tehát a jelenlegi javaslatnak megfelelően osak új biztosítási ágnak bevezetéséről lett volna szó, minden biztosítottra vonatkozólag a várakozási idő kezdetével, az átlagos évi egyenlő biztosítási járulék 6%-os kamatláb mellett 9-5% lett volna, 4%-os kamatláb mellett 11 9% a nyugbórbiztosítás alapjául szolgáló összeg után számítva. A bányamunkások és bányavállalatok teherbiróképessége szempontjából soknak látszott az évi 20%-os, illetőleg 25%-os járulék. Minthogy azonban a bányanyugbórbiztosítást feltétlenül meg kellett oldani, a felosztási és kiró vasi rendszer nyert alkalmazást. A bányavállalatok számításai alapján a felosztási és kirovási rendszer mellett az első évre a nyugbérbiztosítás alapjául szolgáló összegnek 14%-a látszott szükségesnek. A ténylegesen felmerült szükséglet azonban csak 1,960.000 pengő az első évben, amely összeg a nyugbórbiztosítás alapjául szolgáló 23,239.800 pengő összegnek 8.43%-a. A szükséges járulék természetesen a következő években állandóan emelkedni fog és csakhamar el fogja érni a jelenleg lerovásra kerülő 14%-ot. Amíg tehát a bányamunkások 1925-i létszámának megfelelően, az akkori koreloszlást figyelembe véve, új biztosítási ág bevezetésénél a várakozási idő kezdetével a bányanyugbérbiztosítási tervezetben megállapított biztosítási szolgáltatásoknak megfelelő évi egyenlő ós átlagos járulók csak 9*5%, illetőleg 4°/o-os alapon ll'9°/o lett volna, a felosztási és kirovási rendszer mellett már most 8 43°/o az évi szükséglet. Es ezzel a járulókkulccsal csak az egyes biztosítási évekre vonatkozó ténylegesen felmerült kötelezettségek vannak fedezve. Nincsenek lefedezve a járadékosok igényének tőkeértéke, és nincsenek lefedezve a közel 36.000 munkásnak a bányanyugbórbérbiztosítás megvalósításáig utolsó munkahelyükön levő társládánál eltöltött tagsági évekből megszerzett várománya. A bány anyugbér-biztosítási intézményt figyelemmel az aktív munkásoknál beszámított, a múltra visszamenő biztosítási éveket, körülbelül 15 évesnek
