Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 93 — A gyámhatóság a viszonyok változtával vagy ha indokoltnak látja, gyámrendelő határozatát a jövőre nézve bármikor megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti. 2. Gyámság viselésére hivatott személyek; a gyám kiszemelése. 329. §. A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői hatalom gyakorlására jogosult szülő végintézkedéssel gyámul megnevezett (nevezett gyám). A gyámnevezés hatálytalan, ha a szülő halálakor a gyermeket akár személyi, akár vagyoni ügyeibén nem képviselhette. Az atyától eredő gyámnevezés azonban megáll, ha a gyermek az atya halála után születik és az atyát a képviselet joga halálakor megillette volna, ha a gyermek ekkor már életben van. Ha a szülők más-más gyámot neveztek meg, a gyámhatóság a körülmények figyelembevételével határoz afelől, hogy a gyámságot a nevezett gyámok közül elsősorban melyik viselje. 330. §. Nevezett gyám nemlétében törvényes gyermek fölött a gyámság viselése az atyai nagyatyát, utána az anyai nagyatyát illeti, házasságon kívüli gyermek fölött pedig a gyámság viselésére az anyai nagyatya van hivatva (törvényes gyámok). A nagyatyát unokája fölött nem illeti meg a gyámság viselése, ha unokáját vagy unokájára is kiterjedő hatállyal annak szülőjét más örökbefogadta, kivéve ha a szülői hatalom az örökbefogadott gyermek fölött a vérszerinti szülőt illetné, továbbá kivéve a közösgyérmekké-fogadásnak azt az esetét, amikor az örökbefogadottat szülőjének házastársa fogadta örökbe. 331. §. A nevezett gyámot és a törvényes gyámot beleegyezése nélkül csak akkor szabad mellőzni, ha törvény szerint gyámságot nem viselhet vagy nem szabad őt gyámul kirendelni, vagy ha a gyámi tiszt átvételében gátolva van vagy késlekedik, vagy végül ha gyámul kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.