Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 89 — vagyonkezelői joga nincs, és képviseleti joga nem terjed ki a gyermek oly vagyonának kezelésével járó ügyekre, amely kezelése alá nem tartozik. 315. §. A szülő nem képviselheti gyermekét: 1. oly jogügyletre nézve, mely egyfelől a gyermekkel, másfelől a szülővel saját személyében vagy mint harmadik személy képviselőjével jönne létre, kivéve ha a gyámhatóság a gyermek érdekében a szülőnek megengedi, vagy ha csupán kötelezettség teljesítéséről van szó; 2. oly jogügyletre nézve, amely egyfelől a gyermek, másfelől a szülőnek házastársa vagy egyeneságon rokona között jönne létre, kivéve ha csupán kötelezettség teljesítéséről van szó; 3. egyfelől a gyermek, másfelől a 2. pontban említett személyek között felmerült peres ügyekben. 316. §. A gyámhatóság egyes ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve elvonhatja a szülőtől a képviselet jogát. Ily intézkedés akkor van helyén, ha attól lehet tartani, hogy a szülő nem gyakorolná a képviseletet a gyermek érdekének megfelelően, különösen ha egyfelől a gyermek, másfelől a szülő vagy a szülő által képviselt harmadik személy között vagy a szülőnek az előbbi §. 2. pontjában említett valamely hozzátartozója között jelentős érdekellentét van. A gyámhatóság ezt az intézkedést, ha indokoltnak látja, a jövőre nézve bármikor megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti. 317. §. A szülő törvényes képviseleti jogának korlátaira, a gyámhatósági jóváhagyás eseteire és a jóváhagyás hiányának következményeire egyebekben megfelelően ugyanazok a szabályok állanak, mint a gyám tekintetében (379—389. §.), azzal az eltéréssel, hogy a szülő szolgálati vagy hasonló munkaszerződések vagy tanoncviszonybaadó szerződések kötésében, valamint váltókötélezettségnek és ezzel egy tekintet alá eső kötelezettségnek vállalásában (380. §. 11. és 12. p.) nem szorul a gyámhatóság jóváhagyására.