Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 62 ­vény tilalma ellenére házasságot köt az örökbefogadottal vagy ennek oly ivadékával, akire az örökbefogadás kihat, a házasságkötéssel az örökbefogadás a házastársak között megszűnik. 226. §.. Az örökbefogadás megszűnése után az örökbefogadott és ennek azok az ivadékai, akikre a megszűnés kihat, nem viselhetik többé az örökbefogadó családi nevét. Nem áll ez a szabály a közösgyer­mekké-fogadás esetében, ha az örökbefogadást az egyik házastárs halála után szerződéssel bontották fel. ÖTÖDIK FEJEZET. Rokonok eltartása. 227. §. Vagyontalan és keresőképtelen, általában oly személyt, aki önmagát eltartani není képes, egyenes ágon rokonai a törvényben meghatározott sorrend szerint kötelesek illendően eltartani s e vég­ből tartás gyanánt vagyoni és kereseti viszonyaikhoz képest mind­azzal ellátni, ami az eltartásra szorulónak társadalmi állásában meg­élhetéséhez, és ezenfelül ha még nevelésre szorul, nevelésének és önálló keresetre képesítő tanításának költségére szükséges. A rokonok az eltartás kötelessége tekintetében az eltartásra jogosultnak házastársa után következnek. 228. §. A rokonok közül az eltartás kötelessége elsősorban az iva­dékokat terheli a törvényes örökösödés rendje szerint. Eltartásra köteles és arra szorítható ivadék hiányában az el­tartás az elődök kötelessége. A közelebbi előd megelőzi a távolabbit; egyenlő közelségűek egysorban kötelezettek. Ha egysorban több ivadékot vagy több elődöt terhel az eltartás kötelessége, a tartás terhe az ivadékok között a törvényes örök­részeknek megfelelően, az elődök között fejenkint egyenlő arányban oszlik meg, hacsak a kötelezettek vagyoni és kereseti viszonyait figyelembe véve a méltányosság más megosztást nem kíván.

Next

/
Thumbnails
Contents