Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 7 — korúnak nyilvánítani, ha az ő érdeke kívánja. A nagykorúsítás előtt a gyámhatóság hallgassa meg a kiskorú szülőit, és ha gyámság alatt áll, a gyámot is. Nem kell meghallgatni azt a szülőt, akinek szülői hatalma megszűnt vagy szünetel. 18. §. A bíróság kérelemre gondnokság alá helyezi azt; 1. aki tartós elmebaja — elmebetegsége vagy elmegyöngesége — miatt ügyeinek ellátására nem képes; 2. akinek tartós elmebeli — értelmi, érzésbeli vagy akaratbeli — olyan fogyatkozása van, amely őt ügyeinek kellő ellátásában lényegesen akadályozza (fogyatékos elmetehetség), ha emiatt, tekintettel egyéniségére, életviszonyaira és egyéb körülményeire, gondnokság alá helyezése szükséges; 3. aki tékozlásával magát vagy családját a vagyoni romlás veszélyének teszi ki; 4. aki iszákosságával, általában bódulatot keltő szereknek szokásszerű mértéktelen élvezésével elmebeli épségét, magának vagy családjának megélhetését, avagy magának vagy másnak biztonságát veszélyezteti. A gondnokság alá helyezést már a nagykorúság beállta előtt is el lehet rendelni. 19. §. Ha a gondnokság alá helyezést kérik és a kérelem megalapítására szolgáló tényeket valószínűvé teszik, a bíróság külön kérelemre ideiglenes gondnokság alá helyezést rendel, ha a gondnokság alá helyezendő vagyoni érdekét, vagy az ő vagy a mások biztonságát fenyegető veszély elhárítására szükséges. Az ideiglenes gondnokság alá helyezés megszűnik, ha a fél a gondnokság alá helyezés végett előterjesztett kérelmétől eláll, vagy a bíróság a kérelmet jogerősen elutasítja. 20. §. A gondnokság alá helyezést a bíróság kérelemre megszünteti, ha megszűnt az az ok, amely miatt elrendelte. Az ideiglenes gondnokság alá helyezést a bíróság kérelem nélkül is megszünteti, ha az ideiglenes védelemre többé szükség nincsen.