Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 55 — hallgatni őket, ha távollét, cselekvőképtelenség vagy egyéb ok miatt tartósan gátolva vannak a nyilatkozásban. 200. §. A törvényesítést kérőnek vagy a gyermeknek a kérelem előterjesztése után bekövetkezett halála a törvényesítést nem gátolja. A gyermek halála után a törvényesítést csak akkor lehet kérni, ha a gyermeknek maradt ivadéka. Az ivadékok ugyanúgy, mint a gyermek, maguk is kérhetik a törvényesítést. Mindez áll akkor is, ha a gyermek huzamosabb idő óta ismeretlen helyen távol van. 201. §.\ Ha a törvényesítést kérő nyilatkozat megtámadható, azt a nyilatkozattevő csak maga támadhatja meg. Cselekvőképtelen személy helyett azonban a gyámhatóságjóváhagyásával törvényes képviselője élhet a megtámadás jogával. 202. §. Nem lehet törvényesíteni a házasságon kívüli gyermeket, ha atyja és anyja egyenesági vérrokonság vagy testvéri viszony miatt egymással házasságot nem köthetne. 203. §. A törvényesítés hatályát nem érinti az, hogy az alapjául szolgáló kérelem a törvényszabta alaki kellékeknek nem felelt meg. A törvényesítés hatályát nem érinti az sem, hogy az atya nem tőle származott gyermeket ismert el a magáénak. Ez azonban nem zárja ki az elismerő nyilatkozat megtámadását lényeges tévedés, csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés alapján. 204. §. A törvényesítés hatálya a királyi elhatározás keltével kezdődik. Az atya vagy a gyermek halála után bekövetkezett törvényesítést olyannak kell tekinteni, mintha még az atya vagy a gyermek életében következett volna be.