Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 53 — HARMADIK FEJEZET. Törvényesítés. I. Törvényesítés utólagos házasságkötéssel. 192. §. A házasságon kívüli gyermek, ha atyja és anyja egymással házasságot köt, az utólagos házasságkötéssel mindkét szülőjének törvényes gyermekévé lesz. Törvényessé lesz a házasságon kívüli gyermek akkor is, ha a szülői közt kötött házasság érvénytelen, kivéve ha a házasság egyenesági vérrokonság, testvéri viszony vagy korábban kötött házasság miatt semmis és erről a házasság megkötésekor mind a két házasulónak tudomása volt. A szülők kötelesek haladéktalanul gondoskodni arról, hogy a törvényesítést a születési anyakönyvbe feljegyezzék. Mulasztásuk azonban a házasság törvényesítő erejét nem érinti. 193. §. A férjet a gyermek atyjának kell tekinteni, ha a férj a gyermek fogantatásának idejében az anyával nemileg érintkezett, kivéve ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. Ha a férj a gyermeket a magáénak maga elismerte, nem kell bizonyítani azt, hogy az anyával a fogantatás idejében nemileg érintkezett; az ellenkezőt azonban bizonyíthatni. Ha a férj a gyermeket születése után közokiratban ismerte el a magáénak, nem bizonyíthatja, hogy az anyával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett. 194. §. Az utólagos házasságkötés törvényesítő ereje visszahat a gyermek születésének idejére; de nem érinti harmadik személyeknek a házasságkötés előtt szerzett jogait. 195. §. Az utólagos házasságkötés törvényesítő ereje kihat a gyermek