Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 138 Ha ez a birtokot elfogadni nem akarja vagy el nem fogadhatja, a tulajdonos követelheti, hogy a dolgot neki magának adja ki. Oly tulajdonos követelése ellen, aki tulajdonát a dolog átadása nélkül csupán a dolog kiadására irányuló követelés reáruházása útján szerezte meg, a dolog birtokosa mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyekkel a követelést átruházó tulajdonosnak a dolog kiadására irányuló követelése ellen is élhetett volna. 2. Felelősség a hasznokért és a kárért 481. §. A dolog kiadására kötelezett a következő §-okban meghatározott időtől kezdve felel a tulajdonosnak a hasznokért és a dologban esett kárért. Nevezetesen: y 1. köteles kiadni a dologból szedett gyümölcsöket és egyéb hasznokat és köteles megtéríteni a rendes gazdálkodás szabályai szerint élvezhető azokat a hasznokat, amelyeknek haszonvételét vétkesen elmulasztotta; 2. köteles megtéríteni azt a kárt, amely a dolognak az ő vétkessége következtében beállott rosszabbodásából vagy elpusztulásából vagy abból származott, hogy a dolog kiadása neki felróható okból reánézve lehetetlenné vált. A birtokosnak a késedelemből folyó esetleges továbbmenő felelőssége a véletlen kárért és egyéb hátrányért érintetlen marad. 482. §. Aki a birtokot jóhiszemben szerezte (jóhiszemű birtokos), annak a hasznokért és a kárért való felelőssége a perindítástól kezdve áll be; ellenben nem felel azokért a gyümölcsökért és egyéb hasznokért, amelyeket vélt jogának megfelelően a perindításig szedett vagy szedhetett volna, és nem felel azért a kárért sem, amely vélt jogának gyakorlása következtében a tulajdonost a dolog tekintetében a perindításig érte. Ha azonban a jóhiszemű birtokos ingyenesen szerezte a dolog birtokát, a perindítás előtt élvezett hasznokat is köteles a tulajdonosnak az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint kiadni.