Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-498. Törvényjavaslat az 1928/29. évi állami költségvetésről

498. szám. 537 utóbbi években kialakult rendszert annál inkább, mert az teljes mértékben biztosítja a költségvetés keretének betartását és azt, hogy kizárólag á takarékosság szem előtt tartásával és az államháztartás helyzetének beható mórlegelése mellett történjenek a hitelátruházások. A 7. §-ho0. Kívánatos, hogy az utóbbi években követett gyakorlatnak megfelelően, az 1928/29. költségvetési évre szóló összegeknél is kifejezetten kizárassék a költségvetési éven túli időben való felhasználás lehetősége. Eltekintve ugyanis attól, hogy a két évi felhasználás biztosításának gyakorlati jelentősége amúgy sem igen lenne, mert az adott keretek között aligha fog megtakarítás mutatkozni, csak ilyen eljárás által lehet biztosítani, hogy a különböző évekre megszavazott összegek ne. vegyittessenek össze és egyegy költségvetési óv kezeléséről tiszta és áttekinthető képet lehessen nyerni. Ezen általános elv' alól csupán a beruházási kiadásokra vonatkozólag indokolt kivételt tenni, mert ezeknél — tapasztalat szerint — elég gyakran előfordulhat, hogy a hatóságokon kívül álló okokból teljesen lehetetlen a megkezdett építkezést vagy egyéb beruházást a költségvetési óv végéig befejezni és a vonatkozó elszámolást is teljesen lezárni. Ezért célszerűnek látszik a beruházási célokra szolgáló kiadásoknál az eddigi egy év helyett két évi felhasználást lehetővé tenni, de viszont nem tartom szükségesnek, hogy az 1915: XII. t.-c. 2. §-ának második bekezdésében megállapított három évi felhasználás engedélyeztessék. A 8. §-hoz. Az 1925 : IX. t.-c. 9. §-a alapján létesített alap csak abban az esetben felelhet meg rendeltetésének, vagyis az állami költségvetés tehermentesítésének s különösen az állami adósságok csökkentésének, ha az alap részére megfelelő bevétel biztosíttatik. Ezt célozza a jelen szakasz. Igaz ugyan, hogy a vagyonváltság-alap is felhasználható az állami adósságok csökkentésére, ebben az alapban azonban ezidőszerint nincs kellő fedezet s előreláthatólag rövidebb időn belül nem is várható. Addig is tehát, amíg az állami adósságok csökkentéséről a vagyonváltságalap keretei között hatékonyan lehet gondoskodni, célszerű a megfelelő fedezetet az 1925: IX. t.-c. 9. §-a alapján létesített alap keretében biztosítani. Megjegyzem, hogy a szóbanforgó alapra vonatkozó elszámolás továbbra is az állami zárszámadás kapcsán fog az országgyűlés elé terjesztetni. A 9. §-ho0. E szakaszban a kormány az 1927 : XI. t.-c. 9. §-ának (4) bekezdésében foglalttal azonos természetű felhatalmazást kér arra, hogy az állami üzemek 1927/28. évi beruházásaira az üzemek 1927/28. évi bevételi többletét, vagyis a folyó költségvetési évben jelentkező feleslegét is felhasználhassa. Remélhető ugyanis, hogy az üzemeknek 1927/28. évi kezelése is a költségvetésben előirányzottnál nagyobb bevételi többleteket fog felmutatni, s minthogy az üzemeknek amúgy is jelentékeny összegekre van szükségük beruházásaikra, legcélszerűbb, ha beruházásaikra elsősorban ezek a feleslegek fordíttatnak. A 10. §-hoz. A kormánynak állandó törekvése volt a közszolgálati alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák helyzetének javítása és éppen ezért az állam pénzügyi helyzetéhez képest már ismételten felemelte járandóságaikat. Minthogy az államháztartás helyzete az adómérséklések után is lehetőséget nyújtott arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságai ismételten felemeltessenek, a kormány ez elől annál kevésbé zárkózhatott el, mert az alkalmazottak járandóságai az előző emelések után is általában alatta maradtak a háború előtti mérvnek. Ezért a kormány a közszolgálati alkalmazottaknak illetményeit, Képv. iromány. 1927—1932. VII. kötet. 68