Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-475. Törvényjavaslat a Szent Korona és a koronázási jelvények gondviseléséről

440 475. szám. előállhatnak a koronaőrnek az őrzőhelyen tartózkodását megkövetelő egyéb esetek, helyzetek és okok, amelyekről a koronaőrnek tudomása nincs, vagy amelyeknek jelentőségét — a koronázási jelvények mellett való tartózkodás szüksége szempontjából — inkább a miniszterelnök ítélheti meg, szükséges volt javaslatba hozni, hogy a miniszterelnök a koronaőröket — kötelező hatállyal — az őrzőhely közigazgatási területén való tartózkodásra szintén felhívhatja. A koronaőr lakó- és tartózkodási helye bejelentésének kötelezettségét e törvényjavaslat kiindulásponti át képező alapelvből következően és célszerűségi okokból kellett az első bekezdésben foglalt módon megállapítani. 2. A törvényjavaslat II. fejezete a koronaőrök gondviselésének tárgyait sorolja fel. Szükség volt erre, mert eddig tételes jogszabály nem tartalmazta a koronaőrök gondviselésébe adott koronázási ékességek pontos felsorolását. A 7. §. régi törvényeink ma is fenntartott szóhasználata szerint nevezi az összes koronázási jelvényeket az ország ékességeinek (clenodia regni). Ezeknek az ékességeknek az ólén a magyar királyság legfőbb szimbóluma : Szent István Koronája áll, amely a koronázás érvényességéhez — az állandóan ható vis major esetét kivéve — elmellőzhetetlenül szükséges. Az ország ékességei közé tartoznak még — a Szent Koronán felül — a következő koronázási jelvények : a) a királyi pálca vagy jogar, amely fent kristálygolyóban, lent gombban végződő rövidnyelű buzogány ; b) az országalma, amely aranyozott lemezből készült gömb tetején a kettőskereszttel, oldalán pedig az országcímerrel egyesített Anjou-címerrel; c) a koronázási palást, vagy Szent István király palástja, mely selyemből készült és a vértanuk és apostolok képeivel ékesített kerek palást ; aranyhímzéses felirata szerint első szent királyunk felesége, Gizella királyné készítette, illetőleg ajándékozta 1031-ben a székesfej érvári Boldogasszony-templomnak ; d) a koronázási kard, hosszú, egyenes, kétélű pallos. A most felsorolt koronázási jelvényeken felül a koronaőrök viselik gondját a 7. §.-ban említett régi harisnyáknak, saruknak, keztyüknek, továbbá a keresztpántokkal sűrűn vasalt és 1608. évben készült koronaládának, valamint a páncólkamarában kegyeletesen elhelyezett egyéb tárgyaknak. A koronázási jelvényeken felül a koronázásnál használatban van még egy hosszúnyelű, régi ezüstkereszt és egy kis kézikereszt is. Ezeket azonban az esztergomi székesegyház kincstárában őrzik. A koronaőrök gondjának, hivataluk helyes ellátása érdekében, természetesen ki kell terjednie magára a páncélkamarára és az ahhoz csatlakozó őrszobára, illetőleg ezeknek valamint az ott netán alkalmazott technikai védőberendezéseknek kellő biztosságot nyújtó állapotára is. 3. A törvényjavaslat 111. fejezete, az őrző hely megjelölését, magának az őrzésnek és tartásnak módját, az állandó őrállást teljesítő koronaőrségi parancsnok kinevezésénél az országos koronaőrök meghallgatását tartalmazza. A 8. §. az országos ékességek állandó tartásának és őrzésének helyét és módját állapítja meg, kimondván e helyről való tartósabb elvitelnek a tilalmát. Ez alól a tilalom alól * csupán az 1715: XXXVIII. törvénycikkben említett fenyegető veszély és szükség esetén szabad kivételt tenni. Epp ezért ebben a §-ban meg kellett állapítani, hogy ki jogosult az intézkedésre a tilalom alól kivett esetekben,