Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-474. Törvényjavaslat a múzeum-, levéltár- és könyvtárügy némely kérdéseinek rendezéséről

422 474. szám. 13. §. A minősítés tekintetében a Gyűjtemény egyetem tisztviselőire fennálló szabályokat kell irányadónak tekinteni s a speciális szakértelem megszerzésének lehetőségét biztosítandó van szükség az egyévi próbaszolgálat kötelező előírására. Mindazonáltal a helyi viszonyokra való tekintettel a minősítés teljes szigorúsággal nem kezelhető, mert a vidéki közgyűjtemények létrehozása és fejlesztése körül gyakorta éppen a formai minősítéssel nem rendelkező, lelkes amateurök szereznek nagy érdemeket. Ezekre való tekintettel kivételképen el lehet tekinteni a formai minősítés egyik-másik kellékétől, viszont szükségessé válik a szaktanfolyamok és szakvizsgálatok rendszeresítése. 14. §. A tisztviselők címeit az országos gyűjteményeknél használatos címek alkalmazásával kívánja e törvény rendezni, az intézetvezetők számára a VII. fizetési osztálytól kezdődően az igazgatói címet biztosítva. A jogosulatlan címhasználat ilyetén tilalmazására az egészen kis jelentőségű helyi intézményeknél szerzett sajnálatos tapasztalatok miatt van szükség. 15. §. Az állások betöltésénél a Tanács hozzászólási és vétójogát a tudomány és a szakszerűség szeïnpontjai követelik meg. 16. §. Ugyané szempontból van szükség a Tanács kezdeményezési jogának biztosítására fegyelmi ügyekben. III Fejezet. Az ingó műemlékek és egyéb muzeális tárgyak felkutatása (gyűjtés, ásatás stb.) és védelme. 17« §. A közgyűjtemények egyik legfontosabb feladata a muzeális kutatómunkában — ásatásokban, gyüjtőexpedíciókban —• való részvétel s a tudomány érdekei megkívánják e munkálatok céltudatos és programmszerű lebonyolítását. Az 1922 : XIX. t.-c. 7. pontja a Gyűjtemény egyetem Tanácsának kötelességévé teszi ezek rendszeres tervének kidolgozását és lebonyolítását. A helyi jellegű gyűjteményeknek a Tanács felügyelete alá való rendelésével e funkciót most az egész országra kiterjedően a Tanács hatáskörébe kellett utalni, melynek keretében az új feladatoknak megfelelően szakbizottságok alakítandók. Az Országos Régészeti Szakbizottság lényegben a német birodalmi Römisch-Germanische Komission ós vele kapcsolatos Archäologisches Institut munkakörét fogja betölteni, de szervezete és hatásköre a hazai viszonyoknak s a Gyüjteményegyetem szervezetében is érvényesülő önkormányzati elvnek megfelelően állapíttatott meg. A kutatómunka, gyűjtés és muzeális emlékek beszerzése rendszeresíttetvén, az ekként felmerülő kiadások fedezetéről is gondoskodni kell, mint az másutt is történik. 18—-19. §. A muzeális értékek rendszeres felkutatásának és védelmének szabályozását az általános indokolásban kifejtett okok teszik szükségessé. A ma uralkodó visszás állapot megszüntetése tudományos és nemzeti érdek, miért is a hazai föld méhében rejlő muzeális ós tudományos érték felkutatására irányuló ásatást engedélyhez kell kötni, mint ez külföldön is, — így Olaszországban az 1909. évi 364. sz. Legge 17. §., Poroszországban az 1914. évi Ausgrabungsgesetz !.. §. stb. és az osztrák Denkmalschutzgesetz 11. §. által megtörtént. A tudományos érdekű lelőhelyek szakszerű feltárását nagyban akadályozzák az azok kiaknázására irányuló üzleti és magánvállalkozások, és a földtulajdonosok sokszor indokolatlan elzárkózása a muzeális ásatások engedélyezésétől. Ez teszi szükségessé az 1881 : XXXIX. t.-c. rendelkezésének kiterjesztésével az országos jelentőségű régészeti — római köveket építkezésreúttöltésre kiaknázó ós régiséggel kereskedő lakosok által nem egyszer ki.