Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-346. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló 281. számú törvényjavaslat tárgyában

346. szám. 25 lasztását további három hó alatt sem pótolj a, a 20. §. értelmében kiszámított összeg ezerszeresét köteles a felosztási alap javára a felügyelő hatóságra átruházni. Ha a biztosító magánvállalat mulasztása a felosztási alap megszűnése után derül ki, a biztosító magánvállalat a szerződés alapján jogosított félnek köteles azt az öszszeget — az alap felosztásától járó — havi másfél százalékos kamataival együtt megtéríteni, amely a jogosított felet a felosztási alapból megillette volna. 24. §. Az átruházásnak, valamint a felosztási alapok létesítésének, kezelésének és felosztásának részletes szabályait az igazságügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A felosztási alapok létesítésével, kezelésével és felosztásával felmerülő költség a felügyelő hatóságot terheli. 3. Az átértékelés hatása a jelzálogjogra. 25. §. Jelzálogjogot nem lehet átértékelni, mégpedig akkor sem, ha nincs kizárva az átértékelésből az a követelés, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál ; ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hitelező, ha az ingatlan tulajdonosa személyes adósa, az akár ítélettel, akár a felek megállapodásával meghatározott átértékelésből származó különbözet erejéig a jelzálogjognak új rangsorban bejegyzését kérhesse. Az átértékelés iránti pert a személyes adósnak erre az ingatlanára a telekkönyvben fel lehet jegyezni. A telekkönyvi rendtartás 148. §-ának harmadik bekezdését, valamint az 1881 : LX t.-c. 194. ós_ 197. §-át a feljegyzett per tárgyául szolgáló követelésre megfelelően alkalmazni kell. A biztosítéki jelzálogjog a bekebelezéssel biztosított összeg erejéig az átértékelt követelés biztosítására is szolgál. Képv. iromány. 1927—1932. VII. kötet. II. Eljárási rendelkezések. 26. §. A pénztartozás átértékelésére irányuló kérelmet az eljárás bármely szakában, a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati tárgyaláson szóval is elő lebet terjeszteni. Azokban a perekben, amelyekben az 1925 : VIII. t.-c. 21. §-a értelmében a régebbi eljárási szabályokat kell alkalmazni, a kérelmet a fellebbezésben, sőt a fellebbezés után is az ítélet hozataláig elő lehet terjeszteni. Az eljárás folyamán előterjesztett ily kérelemre a polgári perrendtartásnak a kereset megváltoztatását vagy felemelését tiltó rendelkezései sem a per főtárgya, sem a perköltség tekintetében nem nyernek alkalmazást. 27. §. A bíróság — amennyiben az adós vagyoni helyzetére figyelemmel méltányosnak találja — az 1911:1. t.-c. (Pp.) 397. §-ának első bekezdésében szabályozott intézkedéseken felül a pénztartozás átértékelt összegének részletekben teljesítésére a felperes hozzájárulása nélkül is külön-külön határidőket szabhat, kivéve ha ez a hitelező érdekei szempontjából méltánytalanul hátrányos lenne. 28. §. A felülvizsgálati bíróság a pénztartozás átértékelésének kérdésében az előtte ismeretes adatok, valamint a köztudomás vagy hivatalos tudomása alapján határoz. III Yegyes, átmeneti és életbeléptető rendelkezések. 29. §. Külföldi hitelező javára magyar adós pénztartozását csak a jelen törvény értelmében lehet átértékelni, az átértékelés mértéke azonban nem lehet nagyobb, mint amilyen mórtékben az illető külföldi államban fennálló jogszabályok magyar hitelező hasonló követelésének átértékelését megengedik ; ha pedig az illető külföldi állam jogszabályai szerint 4