Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-346. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről" szóló 281. számú törvényjavaslat tárgyában

22 346. szám. osztályrabocsátásnál számba veendő előre kapott értékeknek és élők közti egyéb adományok értékének meghatározására. Ha az 1924. évi július hó 1. napja előtt keletkezett egyessóg értelmében — ideértve a bírói egyességet is — a félnek családi vagy öröklési jogviszonyon alapuló vagyonrészesedés (pl. örökösödési osztályrész, kötelesrész, ági vagyon, közszerzemény) címén meghatározott készpénzösszeg járt és ez a készpénzösszeg a korona értékcsökkenése folytán a többi érdekeltnél maradt vagyontárgy értékéhez képest a teljesítéskor aránytalanul csekély, az egyességben megállapított tartozást megszűnése után is át lehet értékelni. Ugyanez áll, ha hagyományt vagy családi vagy' öröklési jogviszonyon alapuló más készpénzbeli juttatást -* ideértve eltartási kötelezettségnek tőkeösszeggel megváltását is — a jogosult a korona értékcsökkenésének méltányos figyelembevétele nélkül meghatározott összegben vett fel és valószínűvé teszi, hogy az átértékelési követelést tapasztalatlansága vagy szorult anyagi helyzete miatt nem érvényesítette. Az örökhagyó tartozásaiért való felelősség tekintetében, amennyiben e tartozások nem családi vagy öröklési jogon alapulnak, az azokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. 15. §. Családi vagy öröklési jogon alapuló pénztartozás átértékelése esetében a teljesítés módját és idejét mind a két fél érdekének mérlegelésével (11. §.) lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy a kötelezett ne legyen kénytelen vagyontárgyait alkalmatlan időben pénzzé tenni. c) Baleseti járadékok. 16. §. Bírói ítélettel vagy egyéb módon a jelen törvény életbelépése előtt személyt érő vétlen károkozás vagy tiltott cselekmény miatt kártérítés címén megállapított ós a m. kir. államvasutaktól, más közforgalmú vasúttól vagy hajózási vállalattól vagy más közérdekű üzemtől járó pénzbeli járadék átértékelésének mértókét a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg. A rendelettel megállapított járadék az igényjogosultnak e törvény életbelépésének napjától kezdve jár. A m. kir. minisztérium rendelete alapján nem lehet kisebb járadékot fizetni, mint amennyit a bíróság e törvény életbelépése előtt hozott jogéi ős ítélettel járadékként megállapított. Az átértékelésnek a m. kir. minisztérium rendeletében megállapított mértéke nem érinti a tiltott cselekménye folytán közvetlenül felelős személy járadékfizetési kötelezettségének mértékét, a közérdekű üzemnek visszkereseti igénye azonban nem haladhatja meg a rendeletben megállapított mértékét. 17. §. Személytérő vétlen károkozás vagy tiltott cselekmény miatt kártérítés címén alapuló pénzbeli járadék átértékelt összegben megállapításának a jövőre nézve akkor is helye lehet, h^. a kötelezett a megállapított' járadékot az 1919. évi január hó 1. napja után egyszeri tőkeszolgáltatással egyesség alapján megváltotta, vagy ha az 1919. évi január hó 1. napja után hozott bírói ítélet járadék helyett egyszeri tőkeszolgáltatást ítélt meg, mégpedig akkor is, ha a kötelezett az ítéletnek eleget tett, kivéve ha az egyesség vagy a bírói ítélet az 1925. évi július hó 1. napja után kelt. E §. alapján átértékelésnek csak akkor van helye, ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az egyszeri tőkeszolgáltatás aránytalanul csekély és a jogosított a járadék megváltása következtében oly szorult helyzetbe került, hogy megélhetése veszélyeztetve ,van, továbbá, ha ezenfelül az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy egyesség alapján törtónt