Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-465. Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű feleslegének hovafordításáról
308 466. szám. kormányhoz, hogy. az 1927. év üzleti eredményei ne osztassanak fel a maguk egészében úgy, ahogy ezt a bankalapszabályok 99. cikke előírja, hanem használtassék fel az 1927. évi üzleti eredménynek egy része a most említett valutapolitikai és közhiteli célra, a bank vagyoni erejének növelésére. E végből a főtanács a részvényeseknek 1928. évi február 6-ára összehívott közgyűlése elé azt a javaslatot szándékozik terjeszteni, hogy az 1927. évi üzleti feleslegekből a tartalékalapba a 10°/o-os rendes javadalmazáson felül további akkora Összeg helyeztessék, hogy ez a részvénytőke 20%-át elérje, amikor is az alapszabályoknak a bevezetésben említett rendelkezései szerint az eddigi 10°/o-os évi dotáció felére szállana alá. A 12,629.714 P 18 f-t tevő üzleti feleslegből kiindulva számszerűen úgy alakulna a helyzet, hogy a tartalékalap mai 2,714.247 P 58 f tőkeálladékához jönne az alapszabályszerű rendes 1.0°/o-os dotáció, vagyis 1,262.971 P 42 f és mint rendkívüli beutalás 2,974.000 P, a mi által a tartalékalap 6,951.219 P-t, vagyis a 34,756.095 P részvénytőkének 20%-át elérné. Tekintettel az üzleti felesleg nagyságára és az alapszabályok 99. cikkének határozataira, a javasolt eljárásnak az lenne a következménye, hogy a tartalékalapnak tervezett rendkívüli javadalmazása aránytalanul nagyobb mértékben terhelné az állam részesedését, mint a részvényeseket. Bár a tartalékalapnak az említett összegre való emelése közvetve az állami részesedós jövő alakulására kedvezően hat ki, mégis szükségesnek mutatkoznék a jelzett aránytalanság megszüntetése. Erre szolgálna a főtanács részéről tervezett az a további intézkedés,, hogy ugyanakkor, amikor a tartalékalapba rendkívüli beutalás történik, az államnak is jusson a rendes részesedésen felül további részesedés, amelyet a rendes részesedéssel azonosan a Bankkal szemben fennálló állami tartozás törlesztésére kellene fordítani. Ez a külön részesedés 1,500.000 P-t tenne ki. A tervezet szerint az államnak jutó összrészesedés kevesebb, naint ami az államnak részesedés címén jutna akkor, ha az 1927. évi mérlegszerű felesleg hovafordítása iránt az alapszabályok 99. cikkében foglalt rendelkezés szerint történnék intézkedés. Amennyiben ugyanis a felesleg teljes egészében a rendes felosztás alá vonatnék, akkor a részvényesek osztaléka kitenne 4,942.960 P 44 f-t, az állam részesedése pedig 5,792.996 P 62 f-t. Ezzel szemben a tervezett felosztás szerint a részvényesek osztaléka 1,119.789 P 99 f összeggel, az állam részesedése pedig 1,859.396 P 97 f összeggel kevesebb. ; A főtanács tervének megvalósítását indokoltnak tartom, bár a javasolt intézkedések, illetőleg közgyűlési határozatok az alapszabályok 99. cikkével ellentétben állanak. Minthogy a Magyar Nemzeti Bank alapszabályai az 1924 : V. t.-c. kiegészítő részét alkotják és az említett törvénycikk 1. §-a szerint azoknak rendelkezései törvény erejével bírnak, az alapszabályoktól való minden eltérésnek, — akár alapszabálymódosítás útján, akár a nélkül történjék is az, — csak a törvényhozás beleegyezésével lehet helye. Tekintettel arra, hogy a tervezett intézkedések csak az 1927. évi nyereség felosztására vonatkoznának, az alapszabályok 99. cikkének állandó jellegű módosítását mellőzni kellene és a törvényhozási intézkedést csupán a szóbanforgó esetre kellene lehetővé tenni. Másfelől fontos elvi okokból ügyelni kell arra, hogy a törvény ne intézkedjék még látszólag sem a Bank közgyűlése helyett és ne keltse ezáltal azt a látszatot, mint hogyha az a szigorú különválasztás és az állami igazgatástól való függetlenség, amely minden rendezett jegybankrendszernek alapvető előfeltétele, csorbát szenvedne.-Ez az oka annak, hogy a javaslat csak -t.; ,
