Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről
132 387. szám. rakodó állomásul ki nem jelölt állomásokon a szállító fél tartozik gondoskodni, a 13. §-ban nyújtott kedvezmény folyománya. 19. §. Az e szakaszban foglalt rendelkezések az 1888 : VII. t.-c. 21. §-ának harmadik bekezdésében foglaltakkal megegyezvén, indokolást nemigényelnek. 20. §. Tekintettel arra, hogy az állatoknak nem vasúton vagy hajón, hanem egyéb "jármüveken történő szállítása esetében az előzetes állatorvost vizsgálat elrendelve nincs, minélfogva valószínűséggel feltehető, hogy ily árműveken fertőző betegségben lévő állatok gyakrabban fognak szállíttatni, helyénvalónak találtam, hogy szóbaníorgó járműveken történő állatszállítás esetében — eltérőleg a vasúton vagy hajón való állatszállítástól — necsak a szállításra használt járművek és ezek felszerelési, hanem ezeken kívül a szállításnál használt eszközök és rakodóhelyek is minden egyes szállítás után tisztítás és fertőtlenítés alá vonassanak. A szakasz utolsó bekezdésében kért felhatalmazás módot nyújt arra, hogy a különben súlyos terhet jelentő fertőtlenítési kötelezettség alól megokolt esetekben, például akkor, ha a szállítás rendszeresen állami felügyelet alatt álló bizlalótelepről történik, vagy ha az előzetes állatorvosi vizsgálat a 16. §. alapján már elrendeltetett, felmentést adhassak. 21. §. E szakasz első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a tisztítási és íertőtlenítési kötelezettség a 12., illetőleg 16 §-ban megjelölt állatokon kívül más állatok szállításának eseteiben is elrendelhető, a hivatkozott szakaszoknak utolsó bekezdéseiben foglalt rendezésekkel áll szoros összefüggésben. Akkor ugyanis, ha a hivatkozott szakaszokban megállapított rendszabályoknak alkalmazása megokolt az azokban megjelölt állatokon kívül más állatokra is, megokoltnak kell lenni a tisztítási, illetőleg íertőtlenítési kötelezettségnek is. E szakasz első bekezdésének az a folytatólagos rendelkezése, mely szerint a tisztítási és íertőtlenítési kötelezettség az állati nyerst er menyek szállításának esetére is elrendelhető, abban leli indokát, hogy az állati nyerstermények éppen olyan közvetítői lehetnek a fertőzésnek, mint maguk az állatok. Sőt az a körülmény, hogy azok fertőzött vagy nem fertőzött voltát — talán a hús kivételével — gyakorlatias módon megállapítani alig lehet, még fokozottabb mértékben teszi szükségessé azt, hogy a szállításukra használt járművek a szállítás megtörténte után megtisztíttassanak jés fertőtleníttessenek. A tisztítás és fertőtlenítés módjának, mint részletkérdésnek megállapítását rendeleti útra volt célszerű utalni. ?.. , 22. § A húsvizsgálat, amely gyűjtő elnevezés alatt a javaslat szempontjából nem csupán a fogyasztás céljából levágott (azaz elvéreztetett) állatok húsának, hanem a levágásra szánt állatoknak a levágást közvetlenül megelőző egészségügyi vizsgálata, valamint a nyers hús feldolgozásának és forgalombahozatalának egészségügyi ellenőrzése is értendő, kétségtelenül állategészségügyi célokat is szolgál, mert egyrészt alkalmat szolgáltat az esetleg lappangó fertőző állatbetegségek felfedezésére, másrészt megakadályozza, hogy az esetleg fertőző betegségben volt levágott állatok testrészeivel és testnedveivel a betegség széthurcoltassék ; mindazonáltal közegészségügyi vonatkozásai fontosságukban túlszárnyalják az előbbit, mert azonkívül, hogy elhárítja a levágás folytán felszabaduló testnedvek, ürülékek és szennyvizek bomlása okozta levegőfertőzés veszélyeit, amely főként tömeges
