Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről

387. szám. 95 szabályok megkerülésével hoztak az országba ; 3. oly állatokért, amelyeknek az országba hozatala óta arra az állat­betegségre nézve megállapított meg­figyelési idő, amely miatt leölésük elrendeltetett, még le nem telt és be nem bizonyítható, hogy az állatok be fertőzése az országba hozataluk után történt; 4. oly állatokért, melyek az or­szágba behozatalukkor már abban az állatbetegségben szenvedtek, mely miatt leölésük elrendeltetett; 5. az állatoknak és tárgyaknak tiltott módon vagy a szabályok meg­kerülésével történt behozatalában vétkes vagy részes állatbirtokös oly állatjai után, amelyeket azzal az állatbetegséggel, mely miatt leölésük elrendeltett, a tilalom ellenére vagy a szabályok megkerülésével behozott állatok vagy tárgyak közvetlenül vagy közvetve fertőztek; 6. a vágóhidakon és vágóállat­vásárokon lévő, illetőleg ilyen he­lyekre hajtott vagy szállított (irá­nyított) vágóállatokért ; 7. a 44. §. 15. pontja értelmében leölt állatokért. 82. §. A birtokos elveszti kárta­lanítási igényét; 1. ha az állat betegségét, beteg­ségének gyanúját vagy fertőzésének gyanúját vétkes gondatlanságból azonnal bejelenteni elmulasztotta ; 2. ha a betegség ellen való véde­kezés és a betegség elfojtása iránt kiadott rendszabályokat nem tartotta meg, avagy a betegséggel vétkes gondatlanságból egészséges állatát befertőzte; 3. ha a vétel vagy egyéb jogügy­let útján szerzett állat betegségének természete felől már az állat meg­szerzése alkalmával tudomása volt; 4. ha az állatot hatósági engedély vagy rendelet nélkül szándékosan fertőzte vagy fertőztette; 5. ha az allatot hatósági rendelet ellenére önhibájából kellő orvoslás­ban nem részesítette. Elveszti kártalanítási igényét a birtokos azok után az állatai és tár­gyai után is, amelyeket azzal az állatbetegséggel, mely miatt leölé­sük, illetőleg megsemmisítésük elren­deltetett, az 1—5. pontban említett állatok közvetlenül, vagy közvetve fertőztek. 83. §. Ha a hatóság a kártalaní­tást a 81. és 82. §-ok alapján meg­tagadta, amennyiben elkobzásnak helye nincs, a hatóság rendeletére leölt állatok felhasználható, forga­lombahozható és értékesíthető test­részeit (80. §. a) p.), illetőleg az e testrészek értékesítéséből befolyt ösz­szeget (79. '§. 3. p.) — a felmerült költségek levonásával — az állat­birtokos részészére ki kell szolgál­tatni. A kártalanítás összegét rendszerint a leölt vagy a hatóság által elren­delt védőoltás következtében elhul­lott állat vagy megsemmisített tárgy birtokosának kell kiözetni. Azokat az eseteket, amelyekben az állatbirtokös az állathoz való tulaj­donjogát is igazolni köteles, a föld­mívelésügyi miniszter rendelettel ál­lapítja meg. A kártalanítási Összeg kifizetésére harmadik személy igényt nem tá­maszthat. 84. §. A becslés és kártalanítás ügyében — a becsi ők által bemon­dott becsérték szabad mérlegelésével — elsőfokon hozott határozat ellen, ha az az államkiscstár érdekei szem­pontjából jogsértőnek mutatkozik, az illetékes m. kir. állatorvos vagy a kiküldött külön szakközeg is élhet felebbezéssel. Az ily ügyben másodfokon hozott határozat ellen a közigazgatási bíró­ság előtti eljárásnak van helye. A panaszjog az illetékes m. kir. állatorvost vagy a kiküldött külön szakközeget is megilleti.

Next

/
Thumbnails
Contents