Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.

Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről

387. szám. 95 szabályok megkerülésével hoztak az országba ; 3. oly állatokért, amelyeknek az országba hozatala óta arra az állatbetegségre nézve megállapított megfigyelési idő, amely miatt leölésük elrendeltetett, még le nem telt és be nem bizonyítható, hogy az állatok be fertőzése az országba hozataluk után történt; 4. oly állatokért, melyek az országba behozatalukkor már abban az állatbetegségben szenvedtek, mely miatt leölésük elrendeltetett; 5. az állatoknak és tárgyaknak tiltott módon vagy a szabályok megkerülésével történt behozatalában vétkes vagy részes állatbirtokös oly állatjai után, amelyeket azzal az állatbetegséggel, mely miatt leölésük elrendeltett, a tilalom ellenére vagy a szabályok megkerülésével behozott állatok vagy tárgyak közvetlenül vagy közvetve fertőztek; 6. a vágóhidakon és vágóállatvásárokon lévő, illetőleg ilyen helyekre hajtott vagy szállított (irányított) vágóállatokért ; 7. a 44. §. 15. pontja értelmében leölt állatokért. 82. §. A birtokos elveszti kártalanítási igényét; 1. ha az állat betegségét, betegségének gyanúját vagy fertőzésének gyanúját vétkes gondatlanságból azonnal bejelenteni elmulasztotta ; 2. ha a betegség ellen való védekezés és a betegség elfojtása iránt kiadott rendszabályokat nem tartotta meg, avagy a betegséggel vétkes gondatlanságból egészséges állatát befertőzte; 3. ha a vétel vagy egyéb jogügylet útján szerzett állat betegségének természete felől már az állat megszerzése alkalmával tudomása volt; 4. ha az állatot hatósági engedély vagy rendelet nélkül szándékosan fertőzte vagy fertőztette; 5. ha az allatot hatósági rendelet ellenére önhibájából kellő orvoslásban nem részesítette. Elveszti kártalanítási igényét a birtokos azok után az állatai és tárgyai után is, amelyeket azzal az állatbetegséggel, mely miatt leölésük, illetőleg megsemmisítésük elrendeltetett, az 1—5. pontban említett állatok közvetlenül, vagy közvetve fertőztek. 83. §. Ha a hatóság a kártalanítást a 81. és 82. §-ok alapján megtagadta, amennyiben elkobzásnak helye nincs, a hatóság rendeletére leölt állatok felhasználható, forgalombahozható és értékesíthető testrészeit (80. §. a) p.), illetőleg az e testrészek értékesítéséből befolyt öszszeget (79. '§. 3. p.) — a felmerült költségek levonásával — az állatbirtokos részészére ki kell szolgáltatni. A kártalanítás összegét rendszerint a leölt vagy a hatóság által elrendelt védőoltás következtében elhullott állat vagy megsemmisített tárgy birtokosának kell kiözetni. Azokat az eseteket, amelyekben az állatbirtokös az állathoz való tulajdonjogát is igazolni köteles, a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A kártalanítási Összeg kifizetésére harmadik személy igényt nem támaszthat. 84. §. A becslés és kártalanítás ügyében — a becsi ők által bemondott becsérték szabad mérlegelésével — elsőfokon hozott határozat ellen, ha az az államkiscstár érdekei szempontjából jogsértőnek mutatkozik, az illetékes m. kir. állatorvos vagy a kiküldött külön szakközeg is élhet felebbezéssel. Az ily ügyben másodfokon hozott határozat ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A panaszjog az illetékes m. kir. állatorvost vagy a kiküldött külön szakközeget is megilleti.