Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.
Irományszámok - 1927-152. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1913. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentéséről
152. szám. 83 10°/o pótadókulcs helyett ez évben meg csak 5°/o-os pótadókulcs alapján lehetett a kivetést eszközölni. A jogilletékeknól 4,791.000 K-val kevesebb a bevétel, mivel a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok folytán a parcellázás csökkent s így az ingatlanforgalom is alászállott. A pénzverés és fémbe váltásnál 4,106.000 K-val kisebb az eredmény, aminek oka az, hogy a bolgár és szerb pénzverés-rendelés folytán a kebelbéli pénzverés szünetelt. A dohányjövedék 3,520.000 K kevesebb bevételt tüntet fel, aminek okát az 1913. évi rendkívül rossz dohánytermésben kell keresni. A selyemtenyésztésnél előállott 1,896.000 K kevesebb bevétel a kedvezőtlen gubótermós eredménye miatt van. A bélyegnél mutatkozó 1,358.000 K kevesebb bevétel a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt bekövetkezett forgalomcsökkenésre vezethető vissza. A kőszénbányászatnál 1,102.000 K-val elért kevesebb bevétel a szónpiac pangása folytán a szón értékesítése nehézségekbe ütközött. A sójövedéknél 960.000 K, a fómkohászatnál 911.000 K, az állami erdőknél 860.000 K, a postatakarékpénztárnál 787.000 K, a fém- ós opálbányászatnál 563.000 K, a mórtékhitelesítésnél és fegyvervizsgálatnál 460.000 K, a kertészetnél 225.000 K, a kincstári birtokoknál és fürdőknél 206.000 K, az előirányzatnál kevesebb bevétel, amelynek minden egyes tótele elfogadhatóan megindokolt. A rendkívüli kezelés kevesebb bevételei: Az 1904. évi XIV. t.-c. alapján eszközlendő beruházásoknál 60,863.000 K-val kevesebb bevétel abban leli magyarázatát, hogy ezen beruházási kiadások fedezésére szolgáló hitelművelet formája változást szenvedett. A pénzverésnél és fémbeváltásnál előfordult 1,763.000 K kevesebb bevételnek az oka az, hogy a jegy intézet kisebb mennyiségű érmet veretett. Többlet bevételek a i'endes kezelésben: A fogyasztási adóknál 69,910.000 K, az egyenesadóknál 61,414.000 K, •a pénzügyi tárca külön bevételeinél 13,631.000 K, az állami vasgyáraknál 12,672.000 K, az előlegezéseknél a vasúti kamatbiztosítás alapján 1,072.000 K, az állami nyomdánál 938.000 K, a díjaknál 888.000 K, a budapesti egyetemi klinikáknál 472.000 K, az állami birtokoknál 387.000 K, az állami lótenyésztésnél 371.000 K, a büntetéspénzek országos alapjánál 348.000 K, a sótermelésnél 342.000 K, a hajózásnál 317.000 K, a nyugdíjakkal kapcsolatos bevételeknél 289.000 K, a budapesti egyetemnél 269.000 K, a sorsolási kölcsönnél 250.000 K, az aldunai hajózási hatóságnál 226.000 K. Rendkívüli kezelésben: A pénzügyi tárca előlegeinél 7,209.000 K, az államvasutaknál 3,645.000 K, a földmívelésügyi miniszteri kirendeltségeknél 2,203.000 K, az állami jószágoknál 771.000 K, a pénzügyi tárca épületeinél 281.000 K, a pénzügyi tárca különféle bevételeinél 269.000 K. Bár a kormányt az államháztartás vitelében a legszigorúbb takarékosság vezérelte, mégis a rendkívüli külpolitikai helyzet, ennek folytán a bizonytalan pénzügyi és gazdasági állapot, különböző elemi csapások és egyéb körülmények arra kényszerítették a kormányt, hogy halasztást nem tűrő szükségleteket a költségvetési hitelek keretén kívül teljesítsen, így a kormány nem tehetett eleget az 1S97. évi XX. t.-c. követelményeinek, hogy a törli*
