Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-147. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd-vezsenyi vonalának engedélyezése tárgyában

2 147. szám. A vasút építési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeit főbb vonásaiban az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A gazdasági vasút a helyi érdekű vasúti törvények alapján keskeny nyomtávval (0*76) motorüzemre engedélyeztetett. Hossza 33 km. és a m. kir. államvasutak Cegléd állomása mellől Törtei és Jászkarajenő községek érintésével a Szolnok—kiskunfélegyházai helyi érdekű vasút Vezseny állomása mellé vezettetett. A vasútvonalon a következő állomások, illetve megállóhelyek létesíttettek: 1. Cegléd gazdasági vasútállomás. 2 Fegyvertér megállóhely. 3. Bedéi megállóhely. 4. Cegléd-gyakorlótér állomás. 5. Törtei állomás. 6. Farkas-Beretvás tanyák megállóhely. 7. Gubás megállóhely. 8. Lipthay-tanya megállóhely. 9. Jászkarajenő vásártér, rakodó állomás. 10. Jász karajenő megállóhely. 11. Jászkarajenő—Térjék állomás. 12. Jenői állomás. 13. Vezseny gazdasági vasút csatlakozó- és végállomás. A gazdasági vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 1,480.000 pengőben, vagyis pályakilométerenkint 44.848 pengőben állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 421.200 pengő, tartalékalap képzésére pedig 12.000 pengő volt fordítandó. Az építési költségeket egyelőre teljes egészükben Cegléd város fedezte. A vasút létesítésére és üzemben' tartására egyébként részvénytársaság fog alakulni, amely alaptőkéjét elsőbbségi és törzsrészvények kibocsátása útján fogja fedezni. Az elsőbbségi részvényeket teljes névértékben Cegléd r. t. város, a törzsrészvényeket pedig, amelyek az építési tőkének körülbelül 40°/o-át fogják kitenni, ugyancsak teljes névértékben az érdekelt községek és Cegléd város fogják átvenni. A vasút építéséhez állami hozzájárulás nem biztosíttatott és amint fentebb említeni szei'encsóm volt, a vasút üzletét az engedélyes maga fogja kezelni. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a hasonló jellegű vasutakkal szemben kiköttetni szokott építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. Az előadottak alapján kérem a t. képviselőházat, hogy a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút Cegléd—vezsenyi vonala engedélyezésének megtörténtéről szóló, az 1880. évi XXXI. t-c. 1. §-a rendelkezései alapján tett ezen jelentésemet tudomásul venni és azt hasonló célból a Felsőházzal is közölni méltóztassék. Budapest, 1927. évi május hó 18-án. Herrmann Miksa s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.