Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.
Irományszámok - 1927-151. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1912. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentéséről
38 151. száui az állami alkalmazottak után fizetendő járulék hátralékára és különböző közérdekű vízszabályozó és ármentesítő társulatoknak fizettek. Az állami vasgyáraknál mutatkozó előirányzat nélküli 2,034.000 K-át legnagyobb részben a ruszkatői falepároló részvénytársaság 4.000 drb. részvényeinek a megvásárlására fordították. A nem állami elemi népiskolák segélyezésénél a túlkiadás 1.800.000 K-t tesz ki, amit a tanítók és tanítónők rendkívüli drágasági pótlékára engedélyeztek. A színművészeti kiadásoknál 700.000 K, a szőlészet és borászatnál 627.000 K, a mező- és közgazdaság különböző ágainál 430.000 K-t a miniszterelnökségnél 349.000 K illetve 208.000 K, a hegyvidéki, erdélyrészi és felvidéki földmívelő nép segélyezésénél 400.000 K, az állami erdőknél 341.000 K, az állami jószágok és telepítési szolgálatnál 291.000 K; az Országos Szépművészeti Múzeumnál 257.000 K, a közjótékonyságnál 237.000 K, az állami elemi népiskoláknál 214.000 K a megindokolt túlkiadás. Rendkívüli kezelés beruházási részében: Az állami vasgyárnál túlkiadásként jelentkező 3,263.000 K-nak egyrészét a diósgyőri Martin-kohó és gépgyári mozdonyosztály, a zólyombrezói csőgyár kibővitésére, a diósgyőri gyártelepi vízvezeték létesítésére, lakóházak építésére, másrészt a rozsnyó-rudnai és csetneki bányászat fejlesztésére, végül báró Jakobs-féle szepesmegyei vasbányák megvételére fordították. Az államvasutaknál a 3,183.000 K. előirányzat nélküli kiadás, csatlakozó állomások létesítése, állomások ós vágányok jelesül a balatonvidóki vasút építése ós a kolozsvári Magyar-utca 4. számú ház megvétele miatt állott elő. Az állami középiskoláknál 501.000 K. a képzőművészeti főiskolánál 450.000 K, az elemi iskolai tanító-, tanítónő- és kisdedóvónőképző intézeteknél 389.000 K, a tudományos irodalmi és közművelődési célok támogatásánál 300.000 K-val költött többet a kormány elkerülhetetlen szükségletekre. Megtakarítások vannak a rendes kezelésben: a 4%-os magyar járadékkölcsönnél és a 4 x /2%-os magyar királyi állami pénztárjegyeknél 7,241.000 K, a pénzverés és fómbeváltásnál 6,280.000 K, a selyemtenyésztésnól 2,547.000 K, az országos betegápolási alapnál 765.000 K, közösügyi Isiadásoknál 760.000 K, a honvédparancsnokságoknál 659.000 K, a kőszénbányászatnál 627.000 K, a kohászatnál 514.000 K, a vasúti kamatbiztosítás alapján nyújtott előlegezéseknél 497.000 K, a törvényhatóságoknál és községeknél 427.000 K, pénzügyőrségnél 465.000 K, az egyes tárcákat terhelő kölcsönöknél 336.000 K, a honvédségi szakképzésnél 290.000 K, a honvédségi nevelő ós képzőintézeteknól 259.000 K, a kir. törvényszékeknél és járásbíróságoknál 254.000 K, a kir. ítélőtábláknál 221.000 K; a rendkívüli kiadások átmeneti kezelésében: a pénzverés és fémbeváltásnál 8,047.000 K, azi állategészségügynél 506.000 K, az ipari és kereskedelmi céloknál 349.000 K, a hajózásnál 306.000 K, a földadó kataszter kiigazításánál 269.000 K stb; a rendkívüli kiadások beruházási kezelésében: állami épületeknél 280.000 K stb. A bizottság a bevételi kezelésnél a következő jelentősebb összegű eltéréseket állapította meg; Rendes kezelés kevesebb bevételei: a pénzverés és fémbeváltásnál 4,352.000 K, aminek az oka az, hogy ezüst két- és egy koronásokat nagyobb mennyiségben kellett veretni, továbbá a fémbeváltág nagymértékben csökkent.
