Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-149. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "az 1927/28. évi költségvetésről" szóló 144. számú törvényjavaslat tárgyában

Í4Ö. szám. 25 A bizottság ezeket a szempontokat mérlegelve, úgy ezeket a rendelkezéseket, mint az egész törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és annak törvénybeiktatását kívánatosnak és szükségesnek tartja. Áttérve a törvényjavaslatnak szakaszonkénti részletezésére, a bizottság a következőket jelenti: A javaslat 1. §-a a kiadásoknak végösszegeit, 2. §-a a kiadásokat, 3. §-a pedig a bevételeket tartalmazza rovatonként, címenként és fejezetenként úgy, amint azokat a t. Képviselőház a költségvetés tárgyalása során már megszavazta. A javaslat 4. §-a a kiadások és bevételek végösszegét, valamint mérlegét megjelölve akként rendelkezik, hogy a felesleg a pénztári készletek gyarapítására fordítandó. Az 5. §. a megajánlást tartalmazza és természetes következménye az előző szakaszokban felsorolt kiadások és bevételek megszavazásának. A költségvetés számszerű része megfelel a t. Képviselőház határozatainak, a felesleg felhasználásának módja és a megajánlás pedig a bevett gyakorlaton alapszik, miért is a fenti szakaszokat a bizottság rendbenlévőknek találja. A 6. §. a hitelátruházás kérdését — az előző évi költségvetési törvényekben foglaltakkal azonos módon — akként szabályozza, hogy a hitelátruházásokat a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása mellett a minisztertanács megállapítására bízza. A bizottság ezt az eljárást az előirányzott összegek célszerű és gazdaságos felhasználásának, valamint a hitelkeretek betartásának biztosítása céljából helyesnek tartja. A 7. §-ban annak a kimondása terveztetik, hogy az 1927/28. évben megállapított hiteleket — az előző években követett eljárással egyezően — a következő költségvetési évre átvinni nem lehet. A költségvetési éveknek ilyen szétválasztása az egyes évek eredményeinek helyes megítélhetóse szempontjából mindenesetre csak kívánatosnak mondható. A 8. §. a zárszámadások összeállításának egyszerűsítését és áttekinthetővé tételét célozza anélkül, hogy akár a törvényhozásnak, akár pedig a legfőbb állami számvevőszéknek ellenőrzési jogát és kötelességét bármilyen tekintetben korlátozná. Minthogy a zárszámadás ugyanolyan részletezéssel fog készülni, mint amilyen részletezéssel a törvényhozás a költségvetést megszavazza, a legfőbb állami számvevőszék pedig továbbra is az eddigi részletességgel lesz köteles ellenőrző szolgálatát teljesíteni és netáni észrevételeiről köteles lesz a törvényhozásnak jelentést tenni, a bizottság a tervbevett egyszerűsítést helyesnek és célszerűnek tartja. A bizottság a javaslat 9. §-ára vonatkozó álláspontját a fentiekben ismertette s az ott előadottak alapján úgy a beruházások és egyéb kiadások programmját, mint az e §-ba felvett összes rendelkezéseket helyeseknek és szükségeseknek tartja. Kívánatosnak tartja a bizottság a 10. §. rendelkezését is, amelyben a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a vármegyéknek, útadójövedelmük megfelelő lekötése mellett, állami előlegeket engedélyezhessen az útépítési kölcsön még folyóvá nem tett részére s ekként biztosítsa a vármegyék útépítő munkáinak zavartalan folytatását. Minthogy a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok lakáspénzeinek emelése és az altisztek státus viszonyainak rendezése szükségszerű következménye volt az általános lakbéremeléseknek és a tisztviselői státusrendezéseknek, a bizottság a 11. §-ban kért jóváhagyást megadandónak tartja. * Képv. iromány. 1927—1932. IV. kötet. 4