Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-148. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a magyar állam által a trianoni békeszerződés rendelkezései folytán Budapest Székesfőváros helyett teljesített tartozások végleges rendezése tárgyában a m. kir. kormány és Budapest Székesfőváros közönsége között kötött megállapodásról

22 148. szám. Ezen említett törvényben nyert felhatalmazás alapján egyrészről a m. kir. kormány, másrészről Budapest Székesfőváros közönsége között 1927. évi február hó 4-én megállapodás köttetett. Ezen megállapodás értelmében: 1. Közös egyetértéssel megegyezés történt abban, hogy Budapest Székesfővárosnak a trianoni békeszerződés 231. cikk alapján fennálló 1921. július 26-ik napja előtt esedékessé vált tőketartozásai az 1925. évi december hó 31-ig esedékes kamatokkal együtt 27,578.268 aranykoronát tesznek ki. 2. A magyar állam Budapest Székesfővárosnak a 27,578.268 aranykorona tartozásának felerészéről, vagyis 13,789.134 aranykorona összegnek visszkereseti jogáról lemond. 3. A hátralékos 13,789.134 aranykorona összeget Budapest Székesfőváros annuitásos részletekben készpénzben 35 óv alatt egyenlíti ki oly módon, hogy a) 1926. évi január hó 1-től 1930. december hó 31-ig, tehát 10 féléven át fizetést nem teljesít; b) 1931. év január 1-ón és ezt követőleg összesen 60 féléven át 1960, év december hó 31-ig minden óv január hó 1-én és július hó 1-én esedékessé válik tőketörlesztés és kamat címén félévi 350.000 aranykorona; c) az a) pontban említett 10 feléven át elmaradt félévi 350.000 aranykorona 1951. január hó 1-től 1960. évi december hó 31-ig terjedő 20 félév alatt válik esedékessé, úgy hogy Budapest Székesfőváros fizetni tartozik 1931. évi január hó 1-én és azt követőleg összesen 40 féléven át fólóvenkint tőketörlesztés és kamatrészlet címén 350.000 aranykoronát és 1951. január 1-én ós ezt követőleg 20 féléven át fólévenkint tőketörlesztés és kamatrészlet címén 525.000 aranykoronát. 4. Budapest Székesfőváros részéről fizetendő végösszeg megállapítását illetőleg, ha a cl earingel járásokban a végleges bejelentések, illetve jóváírások által Budapest Székesfőváros terhére az 1. pontban megállapított 27,578.268 aranykorona változnék és amennyiben a bejelentések illetve jóváírások során ennél kisebb összeg állapíttatnék meg Budapest Székesfőváros terhére, úgy az annuitási részlet méröékeltetni fog ugyanolyan arányban, amilyen arányban a 27,578.268 aranykoronával szemben a bejelentések, illetve a jóváírások lezárása után megállapított végleges tartozás csökken. Amennyiben pedig Budapest Székesfőváros terhére a bejelentések illetve jóváírások során 27,578.268 aranykoronánál nagyobb összeg állapíttatnék meg, az annuitási részlet változatlan marad. A megállapodás feltételeiről megemlítendőnek tartom még, hogy a megállapodásból kifolyólag felmerülő vitás kérdésekben 3 tagú választott bíróság dönt és a választott bíróság 1 — 1 tagját a felek nevezik ki, ezek választanak elnököt és az elnök személyében való meg nem egyezés esetére azt a m. kir. Kúria elnöke jelöli ki. Utalással az 1926. évi XVII. t.-c. 2. §-a második bekezdésének ama rendelkezésére, miszerint a m. kir. kormánynak Budapest Székesfővárossal kötött megállapodása kapcsán tett intézkedésekről a nemzetgyűlésnek jelentés teendő, van szerencsém ezen jelentésemet szíves tudomásvétel céljából a t. Képviselőháznak beterjeszteni. Budapesten, 1927. évi május hó 18-án. Dr. Bud János s. k., m. kir. pénzügyminiszter.