Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-82. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1926/27. évre költségvetésen kívül megállapított beruházásokról és azok fedezetéről szóló jelentésről
82. szám. 85 82. szám. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1926/27. évre költségvetésen kívül megállapított beruházásokról és azok fedezetéről szóló jelentésről. Tisztelt Képviselőház! A magyar költségvetésben a háború előtt mindig igen jelentékeny öszszegek voltak beruházási célokra előirányozva. Ezek az összegek míg egyrészt természetszerű folyományai voltak az akkori fejlődő állami ós gazdasági életnek, másrészt biztos támaszát képezték az államháztartás egyensúlyának és a gazdasági élet erőteljes, lendületes fejlődésének. À háború alatt és az azt követő nehéz pénzügyi viszonyok között az államnak beruházási tevékenysége csak aránylag kisebb körre szorítkozhatott. Az 1924 : IV. t.-c.-be foglalt pénzügyi újjáépítési terv is aránylag kisebb összeget — évi 12 millió aranykoronát — szánt az állami közigazgatás beruházásai céljaira s csupán az üzemeknél engedett tágabb lehetőséget abban a tekintetben, hogy mily összegek irányoztassanak elő beruházási célokra. Az üzemeknél is azonban a beruházások mérvének korlátot szab az üzemek feleslege, mert a költségvetés egyensúlyának megbontása nélkül természetszerűleg csak a felesleget lehet beruházási célokra számításba venni. Kétségtelen, hogy ha valamikor, úgy az utóbbi években volt leginkább szükség állami beruházásokra, amikor elsősorban éppen a pénzügyi újjáépítés sikerét voltak hivatva előmozdítani. Szükségesekké váltak a beruházások úgy az államháztartás egyensúlyának tartóssága és szilárdsága, mint a gazdasági élet rekonstrukciója és fejlesztése érdekében. Egy évtizeden át elmaradt beruházások pótlása nélkül, rossz karban lévő állami intézményekkel, leromlott állami üzemekkel az állami költségvetés egyensúlyát tartósan biztosítani nem lehetett volna. Az államháztartás egyensúlyának biztos alapját csak jókarban lévő állami intézmények, jövedelmező állami üzemek, valamint életképes és fejlődő magángazdaság képezhetik. Ehhez pedig nagyarányú beruházásokra volt szükség már eddig és lesz szükség a jövőben is. Igen helyesen ismerte fel ezt már évekkel ezelőtt úgy a törvényhozás, mint a kormány és ezért állandó törekvése volt minél nagyobb összegeket juttatni beruházások céljaira.