Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-81. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1927/28. évi állami költségvetésről
80 81. szám. geken, melyek a normális pénzügyi viszonyokhoz való visszatéréssel és a pénzünk értékének állandósulásával függtek Össze. A tőkeképződés jelentékeny előrehaladást mutat, az árak meglehetősen stabilak, a vállalkozói kedv fellendült, a fizetésképtelenségi esetek és a munkanélküliek száma lényegesen apadt, a kamattételek csökkentek, a külforgalom emelkedik, a kereskedelmi szerződések hálózata egyre bővül, a vasutak, a posta forgalma emelkedik s egyébként is az egész gazdasági élet a fejlődés és megerősödés jeleit mutatja. Az 1927/28. évi költségvetés az első, mely a pénzügyi újjáépítés időszakának lezárása után készült s amely már teljesen független az 1924: IV. t.-c.-ben megállapított pénzügyi tervtől, melynek végső adatai az 1926/27. költségvetési év első felére vonatkoztak. Ez a függetlenség azonban — amint azt a pénzügyi bizottságnak módjában volt megállapítani — nem azt jelenti, hogy azokat az alapelveket, amelyeket az újjáépítés munkája követett, ez a költségvetés már nem tartja szem előtt ; sőt ellenkezőleg, a bizottság meggyőződhetett róla, hogy ez a költségvetés harmonikus folytatása annak a regenerációs folyamatnak, melynek az előző- évek költségvetései egy-egy fázisát mutatták. Ez a költségvetés is felöleli mindazokat az eredményeket, amelyeket az előző években a közszolgálati alkalmazottak fizetésének és státusának rendezésével, a létszámapasztásokkal, a takarékosságnak következetes alkalmazásával és különböző közigazgatási reformokkal és egyszerűsítésekkel, adóreformokkal stb., az állami kiadások helyes megállapítása, illetőleg az állami bevételek biztosítása és arányosítása tekintetében elérni sikerült. E mellett azonban az 1927/28. évi költségvetés számos téren még a szükségletek jobb kielégítését biztosítja, mint az eddigiek és oly állami feladatok megvalósítását is lehetővé teszi, melyekre a korábbi években megfelelő fedezet még nem jutott. Az utóbbi szempontból a pénzügyi bizottság elsősorban az 50%-os hadirokkantak járadékának felemelésére és a lelkészi korpótlékok újbóli rendszeresítésére utal. A költségvetés tőösszesítése 1.192,255.320 P kiadást és 1.192,421.960 P bevételt, tehát 166.640 P bevételi többletet mutat. Ebből 763,488.610 P kiadás és 753,655.250 P bevétel esik az állami közigazgatásra, tehát a költségvetés végeredményeképen mutatkozó bevételi többlet teljes egészében a költségvetés közigazgatási részénél jelentkezik, míg az állami üzemek 438,766.710 P kiadással és ugyanannyi bevétellel sem felesleget, sem hiányt nem mutatnak. Az utóbbi körülménynek magyarázata, hogy az állami üzemek rendes kezelésénél mutatkozó feleslegek, mint az előző költségvetési évben, úgy ezúttal is az üzemek beruházásáfa irányoztattak elő. Ezek az összegek bizonyos fokig meghaladják az 1926/27. évi költségvetés megfelelő tételeit ós pedig az állami közigazgatás kiadásainál 29,284.961 P-vel, bevételeinél'28,828.065 P-vei, az állami üzemek kiadásainál és bevételeinél pedig egyaránt 19,415.973 P-vel. Az emelkedés azonban a kiadásoknál — miként az a költségvetés részleteiből kitűnik — főleg az állami alkalmazottak és állami hivatalok lakbérének az általános lakbéremelések kapcsán való fokozatos emelkedéséből, továbbá az 1924 : IV. t.-c. alapján a pénzügyi újjáépítés tartamára elrendelt nyugdíj korlátozásoknak a 15 évnél több szolgálati idővel rendelkezőkre és hátrahagyottaikra nézve történt megszüntetéséből, illetőleg az üzemeknél ezeken felül a forgalomnak állandó emelkedéséből ered s ezeket az emelkedéseket teljes mértékben ellensúlyozza a bevételeknek emelkedése, amire az eddigi tényleges eredmények alapján és a biztonság által megkövetelt óvatosság alkalmazása mellett is
