Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

76 80. szám. A vádirat mellőzése vagy egyszerűsítése (68—69. §.). Az eljárás gyorsításának további fokozása végett a javaslat lényegesen kiszélesíti azt a kört, amelyben az 1921: XXIX. törvénycikk megengedte, hogy a terheltet minden előzetes eljárás és alakiság mellőzésével nyomban a bíróság elé állítsák, ha az ügyet rögtön le lehet tárgyalQÍ. AZ 1921 : XXIX. törvénycikk rendelkezésein túlmenően a javaslat még inkább fokozni kívánja a közvetlen tárgyalás gyakorlati jelentőségét azzal, hogy egyenesen kötelezővé teszi ezt a kivételesen gyors eljárást minden olyan esetben, amikor a főtárgyalás előkészítést nem kíván (68. §.). A felesleges munkateher csökkentése végett pedig megengedi a javaslat, hogy egyesbíró elé tartozó ügyekben a vádiratot erre alkalmas esetekben a legteljesebb rövidséggel lehessen megszerkeszteni (69. §.). A vádirat elleni kifogás mellőzése (70. §.). Minthogy a vádirat elleni kifogás mellőzése csak kisebb jelentőségű ügyekben tekinthető szabálytalannak, a 70. §-ban a fennálló jogi helyzeten nem kívánt változtatná s a vádirat elleni kifogás mellőzését csak olyan ügyekben engedné meg, amelyekben a kir. törvényszék mint egyesbíróság jár el. Tekintve azt, hogy a javaslat 62. §-a lényegesen kiterjeszti az egyesbíró elbírálása alá kerülő ügyek körét, a Bp. XV. fejezetében szabályozott elj aras a fennálló jogi helyzet változtatása nélkül is lényegesen szűkebb körre fog szorulni. Eljárás az egyesbíró előtt. Főtárgyalás megtartása a törvényszék székhelyén kívül (71-72. §.). Ezek a rendelkezések lényegileg az 1921: XXIX. törvénycikk megfelelő szabályait veszik át. A főtárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet egyszerűsítése. (73. §.). A javaslat gondoskodik arról, hogy a bíróság ne legyen kénytelen felesleges írásbeli munkát végezni olyankor, amikor azt aggodalom nélkül mellőzni lehet (73. §.). Az így felszabaduló munkaidőt á bíróság érdemleges munka végzésére ós általában a munkaeredmóny fokozására fordíthatja. E végből igen egyszerű ügy ékben, amikor részletes jegyzőkönyv felvételére szükség nincs, megengedi a javaslat — de nem teszi kötelezővé — a főtárgyalási jegyzőkönyv készítésének mellőzését és az ítéletnek, a legrövidebb alakban szerkesztését. Ugyanezt a célt szolgálja a tanácskozási jegyzőkönyv mellőzése olyan esetekben, mikor a bíróság egyhangúan hozta meg határozatát. Egyszerűsítések, a perorvoslati eljárásban. (74—75. §.). A perorvoslati szak tekintetében a javaslat vázolt céljához képest nem lehet fenntartani az 1921: XXIX. törvénycikknek azt az álláspontját, amely