Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

34 79. szám. 49. §. E §. a bejegyzésre illetékes hatóságot jelöli meg. Ez az illetékesség kizárólagos. A 47. §-ban említett rendelet feladata lesz megszabni, hogy a bejegyzésekről mely hatóságokat kell értesíteni és hogy azok az ilyen értesítéseket mikép tartsák nyilván. 50. §. E §. a bejegyzés hatályosságának időpontját és a bejegyzések rangsorát állapítja meg. 51. §. Megegyezik a jelzálogjogról szóló törvényjavaslat 7. §-ával. 52. §. A javaslat az ingóje]zálogjog használhatóságát kívánja emelni azzal, hogy a forgalmi életben nagy sikerrel alkalmazott keretbiztosítéki jelzálogjog intézményét rendszerébe felveszi. Keretbiztosítéki ingójelzálogjogot azonban a 20. §. korlátai között egyelőre csak oly követelés biztosítására enged alapítani, amely hitelviszonyból vagy haszonbérleti jogviszonyból származhatik. E szerint nem szolgálhat ez az intézmény a 2D. §. 2. pontja alá eső — természeténél togva már határozott összegű — követelés biztosítására. A keret biztosítéki ingójelzálogjogra vonatkozó rendelkezések indokolása tekintetében hivatkozom a jelzálogjogról szóló törvényjavaslat 63., 69., 70. és 71. §-ainak megfelelő indokolására. 53. §. E § az ingójelzálogköayvi bejegyzésnek a zálogtárgyakra vonatkozó kellékeit általánosságban határozza meg. Részletes útmutatást a rendelet fog adni. 54. §. A nyilvánkönyvi , bejegyzés adatainak helyessége tekintetében nyilvános garanciákat nyújt ez a §. azzal, hogy az ingójelzálogjog bejegyzéséhez közhitelű tanúsítást követel a zálogjogi bejegyzés jelentős adatainak helyességéről. Megemlítem, hogy a svéd törvény a hatósági jellegű helyszínelést a jelzálogjog megalapításának egyik legjelentősebb mozzanatává tette. A második bekezdés rendelkezése azért szab a tanúsítás beadására rövid tizenöt napi határidőt, hogy a zálogkönyvbe elavult, valóságnak meg nem felelő adatok ne kerüljenek. 55. §. A bejegyzés valódiságát kívánja erősíteni e §. azzal, hogy a zálogtárgy helyébe lépő más dolog bejegyzését kötelezővé teszi. A változás bejelentésének elmulasztása természetesen nincs befolyással arra, hogy a változás anyagi joghatálya bekövetkezzék. 56—57. §§. E §-ok az ingójelzálogkönyvi bejegyzésnek a bizonyítási eljárás során figyelembe veendő jelentőségét állapítják meg. 58. §. Ez a §. a hitelező érdekét a jóhiszemű szerzés védelmével igyekszik a legmegfelelőbb összhangzásba hozni. Tekintve, hogy az ingóságok' kicserélhetők és elszállíthatok, különös gondot kellett fordítani annak a megállapítására, hogy az elzálogosított dolgok megszerzőit milyen esetekben kell rosszhiszeműnek tekinteni. A javaslat álláspontja szerint a jelzálogkönyv megtekintésének elmulasztása egymagában általában nem elegendő a szerzés rosszhiszeműségének megállapítására, mert a forgalom teljes megbénítását eredményezné az, ha a 2. §. alá eső minden ingó dolog megszerzésénél szükséges lenne a jelzálogkönyvet megtekinteni. Vannak azonban olyan dolgok s még inkább dologösszességek, amelyeknek megszerzése alkalmával a jelen javaslat törvénnyé válása után mindenki felteheti, hogy ingójelzálogul le vannak kötve. Ilyen esetekben a javaslat megköveteli, hogy a szerző fél az ingójelzálogkönyvet megtekintse és ha ez nem történik meg, az illető rosszhiszeműségét vélelmezi. A rosszhiszeműséget vélelmezi a javaslat arról is, aki a fentebb jellemzett dologösszességből olyan egyes dolgot szerez meg, amelyről tudja, hogy e dologösszességből nem a rendes gazdálkodás szabályai szerint