Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról
18 79. szám. lenteni és minden forgató részére a bíróságnál értesítést letenni. Ezeket az értesítéseket a bíróság nyolc nap alatt kézbesítteti. Fizetés hiányában az adóshoz intézett felszólítás feladásától tizenöt nap alatt a zálogjegybirtokos kérheti a zálogtárgy nyilvános eladását. Az árverést a bíróság rendeli el. Franciaországban a Caisses regionales de crédit agricole mutuel-ben foglalkoznak agrárwarrantok leszámítolásával. A leszámítolt agrár-warrantokkal biztosított kölcsönök összege 1912. óv végen 91 millió frank, az elzálogosított ingók becsértéke pedig 194 millió frank volt. "* A mezőgazdasági cikkekre engedett ingójelzálogjoggal párhuzamosan fejlődött ki Franciaországban a kereskedelmi üzletre vonatkozó zálogjog. Ennek eredete az a bírói gyakorlat volt, amely az üzlethelyiség bérleti jogának elzálogosításához nem kívánta meg az illető helyiség valóságos átadását. Millerand javaslatára az 1899. május 1-i törvény a kereskedelmi üzlet elzálogosításának ezt a módját elismerte, azonban az elzálogosításnak nyilvánkönyvi feljegyzését kívánta meg. Ez a törvény bizonytalanságot hagyott fenn a tekintetben, hogy mit kell érteni kereskedelmi üzlet (fonds de commerce) alatt és egyébként is hézagos volt. A hiányok pótlása végett hozták az 1909. március 17-i törvényt, amely szerint a kereskedelmi ügyletre engedett zálogjog minden esetben kiterjed a cégre, az üzleti helyiség bérleti jogára, az üzleti összeköttetésekre és a vevőkörre. Ezeken felül okiratba foglalt kikötés alapján kiterjed a zálogjog az üzlet folytatásánál használt ingóságokra, anyagkészletre és felszerelésre, továbbá a találmányi szabadalmakra, a kereskedelmi mintákra, rajzokra, védjegyekre és általában az üzlettel összefüggő mindenféle ipari, irodalmi és művészeti jogra. A zálogjog a kereskedelmi üzlet fiókjaira csak akkor terjed ki, ha a fióktelepek helyét pontosan megjelölték. A zálogjog létesítése közokirat vagy kellőkép lajstromozott magánokirat alapján történik. A zálogszerződésből jogok csak úgy származnak, ha az üzlet székhelye szerint illetékes kereskedelmi bíróságnál vezetett jegyzékbe a zálogjogot feljegyezték. A fióktelepekre illetékes bíróságnál hasonló bejegyzést kell tenni. A zálogjogot a szerződés keltétől számított tizenöt nap alatt be kell jegyezni, külömben a szerződós semmis. A záloghitelezők rangsorát a bejegyzések sorrendje határozza meg ; egy napon bejegyzett hitelezők zálogjoga versenyez. Az üzletáthelyezést legalább tizenöt nappal előre be kell jelenteni a hitelezőnek, különben a követelés esedékessé válik. Az üzletáthelyezóst a bírósági jegyzékben is fel kell jegyezni. Bejelentés esetében is esedékessé válik a követelés, ha a hitelező az áthelyezést nem hagyja jóvá, mert az üzlet értékcsökkenésével jár. A záloghitelezőt illető jogok épségben maradnak akkor is, ha az üzlet tulajdonosa változik. Az üzlet zálogjogi terhelése, ha a terhelés találmányi szabadalmakra is kiterjed, a szabadalmi lajstromban is feljegyzendő. Bemutatóra szóló okiratban alapított zálogjog hátirattal átruházható. A bejegyzés öt évig érvényes. A tőke rangsorában két évi kamatot is biztosít. Az 1909. március 17-i törvény módosítása iránt 1921-ben törvényjavaslatot mutattak be, amelyet a francia parlament mindkét háza elfogadott már és csupán kisebb jelentőségű szövegezési eltérések kiegyenlítése van hátra. A törvényjavaslatban az az érdemi módosítás foglaltatik, hogy a zálogjog olyan tárgyakra is kiterjed, amelyek a tulajdonos által ingatlanának kihasználására lévén rendelve, a Code Civil 524. §-a értelmében ingatlan tartozéknak tekénendők és ezideig nem lehettek ingójelzálogi lekötés tárgyai. A parlamenti iratokból kitűnik, hogy a kereskedelmi üzlet vételéről és elzálogosításáról szóló törvényt az üzleti körök kedvezően fogadták.