Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-110. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen volt és onnan beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásáról

110. szám. 137 a jogerős ítélet hatályosságát biztosítva, -*-- további feltétel kimutatását nem kívánja meg. A (2) bekezdésben megkívánt azt a feltételt, hogy az ellátás csak abban áz esetben fizethető, ha az illető a beköltözés napjától számított harminc napon belül felettes hatóságánál jelentkezett, az a körülmény teszi indokolttá, hogy az olyan alkalmazott, aki az önként értetődő jelentkezési kötelezettségének indokolatlanul ós saját mulasztásából nem tesz eleget, a szolgálati viszonyt tulaj donképen szándékosan megszakítja. A (3) bekezdés lehetővé akarja tenni, hogy az olyan alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva is ellátásban legyen részesíthető, akinek átköltözését elháríthatatlan akadály késleltette, valamint aki magyar állampolgárságát nem optálás, hanem visszahonosítás útján szerezte meg. A (4) bekezdés pedig azt kívánja lehetővé tenni, hogy — amennyiben az (1) bekezdésben megkívánt egyéb feltételek fennforognak — a javaslat 5. §-ában megjelölt időponttól kezdve átmenetileg az olyan alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva is ellátásban legyen részesíthető, akinek a magyar állampolgárság fenntartására irányuló kérelme végleges elintézést még nem nyert. A .3. §-ho0. A beköltözők között olyanok is vannak, akik részben az államkincstár helyzetére való tekintettel hazafias okokból, részben pedig azért, mert a szabad pályák valamelyikén reméltek maguknak megélhetést biztosítani, beköltözésük alkalmával a nyugellátás élvezéséről lemondottak. A megélhetési viszonyok fokozatos leromlása következtében azonban indokoltnak látszik, hogy a beköltözéssel kapcsolatban tett ilyen nyilatkozatok ne akadályozzák az ellátásra való igény érvényesítését. A 4. §-hoz. Ez a szakasz határozza meg azt, hogy miképen kell megállapítani az átcsatolt területekről átköltözött azoknak az alkalmazottaknak a nyugellátását, akik a terület elvesztésének időpontjában még tényleges szolgálatban állottak és ezideig szabályszerű elbánás alá még nem vonattak. Ezeket az alkalmazottakat a 2. §-ban meghatározott feltételek igazolása után azonnal szabályszerű elbánás alá kell vonni, vagyis őket vagy nyugalomba kell helyezni vagy, ha csak végkielégítésre van igényük, végkielógíteni kell. Annak a kimondására, hogy a szabályszerű elbánás alá vonásnál az esetleges felmondási időt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, azért volt szükség, mert e nélkül az állami üzemek alkalinazottainál, a rájuk nézve érvényben álló szabályzatok szerint, a szabályszerű végelbánás alá vonás csak a szolgálati viszonynak felmondása esetén és a meghatározott felmondási idő letelte után következhetnék, be s ebben az esetben az állami üzemek alkalmazottai más elbánásban részesülnének, mint a többi közszolgálati alkalmazott. A jogerős ítéletek hatályának a jog tekintetében feltétlen elismerése ellenére sem lehet azonban az' ilyen ellátásra jogosultaknak a nyugdíj mértéke tekintetében is kivételes jogállást biztosítani és ezért, ha az ilyen személy még az illetékes szerv részéről vógelbánás alá nem vonatott, a végelbánás alá vonás szabályszerű végrehajtását a bíróság ítélete után is lehetővé kell tenni. Az a rendelkezés, hogy a szóban levő alkalmazottak szolgálati idejének megállapításánál az 1921. évi július hó 26,-áig eltelt időt akkor is beszámítható időnek kell tekinteni, ha azt az illető az átcsatolt területen töltötte el, viszont, hogy az 1921. évi július hó 26. napja után eltelt időt még akkor sem lehet beszámítani, ha azt áz illető Magyarországnak a trianoni békeKépv. iromány. 1927—1932. IV. kötet. 18