Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

2 79. szám. 4. §. Végrehajtás alól mentes dolgon ingójelzálogjogot nem lehet alapítani Kisiparosok és kézművesek végrehajtás alól mentes felszerelési tárgyainak arra a részére azonban, amely egy személy keresetének folytatásához szükséges felszerelést meghalad, ingójelzálogjogot lehet alapítani. Az érvényesen megalapított ingójelzálogjogot nem érinti az, ha utóbb állott be oly változás, amely miatt a dologra az előbbi bekezdések értelmében ingójelzálogjogot nem lehetne alapítani. 5. §. Ingójelzálogjog tárgya a dolog csak mint egész lehet. Közös tulajdonban álló dolog tulajdoni hányadrészén ingójelzálogjogot nem lehet alapítani. 6. §. Egy zálogtárgyon több ingójelzálog] ogot is lehet alapítani. 7. §. Ingójelzálogjogon aljelzálog* jogot jogügylettel alapítani nem lehet. 8. §. Ingójelzálogjogot e törvény alapján nem lehet alapítani közforforgalmú vasútnak és csatornának felszerelésére, továbbá bányaadományozáshoz kötött bányaüzemnek felszerelésére. E törvény rendelkezései nem terjednek ki olyan hajókra és tartozékaikra, amelyekre hajólajstromba bejegyzés útján lehet jelzálogjogot szerezni. 2. Ingódéi zálogjog szerzése és megszűnése. 9. §. Ingójelzálogjog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a tulajdonos az ingó jelzálog jog megalapításához írásban beleegyezését adja és hogy az ingójelzálogjogot a záloghitelező javára az ingój el zálogkönyvbe bejegyezzék. A belegyezés alaki kellékeinek hiányossága nem érinti a jogerősen foganatosított jelzálogkönyvi bejegyzés érvényességét. 10. §. Ha a dolgot nem a tulajdonos (3. §.) zálogosítja el, a záloghitelező a dolgon jóhiszeműsége esetében sem szerez ingójelzálogjogot, még ha az ingójelzálogkönyvbe be is jegyezték, kivéve azt az esetet, ha az elzálogosító a dolog tulajdonát utóbb még az ingójelzálogjog törlése előtt megszerzi. Hogy mennyiben hivatkozhatik az ingójelzálogjognak a jelzálogkönyvbe bejegyzésére olyan harmadik személy, aki a bejegyzésben bízva, jogügylettel a jelzálogjoggal biztosított követelést jóhiszeműen megszerzi, azt a jóhiszemű szerzés védelmére irányadó szabályok szerint (56—58. §.) kell megítélni. ÍJ. §. Ha a jelzálogtárgyon az ingójelzálogjog megalapításabor máiharmadik személynek korábban szerzett olyan dologi joga vagy kielégítési elsőbbségi joga van, amely törvényen, nyilvános könyvbe bejegyzésen vagy bírói határozaton alapszik, vagy amelyről a hitelezőnek az ingójelzálogjog szerzésekor tudomása van, ezeknek a jogoknak elsőbbségét az ingójelzálogjog megszerzése nem érinti. A korábban szerzett ilyen jogot sem lehet azonban az ingójelzálogos hitelező hátrányára érvényesíteni, ha a jogosult az ingójelzálogos hitelező javára lemondott róla. Lemondás nélkül sem érvényesítheti az ingatlan hászonbórbeadójatörvényes zálogjogát haszonbérlője ingójelzálogos hitelezőjének hátrányára a haszonbérlőnek olyan terményeire, amelyek a haszonbérelt ingatlanon abban a gazdasági évben termettek, amely évre a haszonbérösszeget már kifizették. 12. §. Ha az ingójelzálogjog tárgya függő termés vagy egyéb dolog, amely az ingatlannal olyan kapcsolatban áll, hogy arra az ingatlant terhelő jogok kiterjednek és a dolognak ingójelzálogul lekötését az illető ingatlan telekkönyvénél is feltüntetik. az említett tárgyakra szerzett ingójelzálogjog megelőzi az ingatlanra