Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-86. Törvényjavaslat a záloglevelek és az 1897:XXXII. t.-c. hatálya alá artozó kötvények biztosítására vonatkozó jogszabályok módosításáról és az ezzel kapcsolatban szükségessé vált intézkedésekről

86. szám. 99 galomban lévő ily záloglevelek ossznévértékének legalább 5%-ával kell egyenlőnek lennie, de 500.000 pengőnél kisebb semmi esetre sem lebet. 2. §. A Magyar Földhitelintézetnek az 1889 :.XXX. t.-c.-nek megfelelően, az 1925. évi január hó 1. napja előtt létrejött jogügylettel engedélyezett ama vízszabályozási és talajjavítási kölcsönkövetelései, amelyek alapján zálogleveleket bocsátott ki, vagy bocsát ki, csupán az említett kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek összességének, az 1925. évi január hó 1. napja után létrejött jogügylettel engedélyezett ily kölcsönkövetelések pedig csak az ezen utóbbi kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek összességének biztosítékául szolgálnak. Ehhez képest az 1889 : XXX. t.-c. 14, §-ában meghatározott tartalékalapnak az a része, amely az 1925. évi január hó 1. napja előtt létrejött jogügylettel engedélyezett vízszabályozási ós talajjavítási kölcsönök 10°/oának visszatartása révén képződött, csakis az ezen kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek biztosítékának növelésére szolgál és csakis az ezen kölcsönökből eredő netáni veszteségek pótlására vehető igénybe, míg az említett tartalékalapnak az a része, amely az 1925. évi január hó 1. napja után létrejött jogügylettel engedélyezett vízszabályozási és talajjavítási kölcsönök 10%-ának visszatartásával létesül, csakis az utóbb megjelölt kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek biztosítékának növelésére szolgál ós csupán a most megjelölt kölcsönökből eredő netáni veszteségek pótlására vehető igénybe. 3. §. Az 1897 : XXXII. t.-c. hatálya alá tartozó kötvényekre való vonatkozásban a szerint, hogy a kötvények az 1925. évi január hó 1. napját megelőzően, vagy azt követőleg bocsáttattak-ki, az 1925 : XV. t.-c. 2. §-ában, valamint a jelen törvény h §-ában foglalt rendelkezések megfelelően állanak, mindamellett azzal az eltéréssel, hogy az 1925. évi január hó 1. napja utáni kibocsátás esetében a kötvények külön biztosítására rendelt alap legkisebb összege szempontjából a jelen törvény 1. §-nak utolsó bekezdésében jelzett 200.000, illetőleg 500.000 pengő csal?: akkor nyer alkalmazást, ha az intézet az 1897: XXXII. t.-c. 2. § ának vagy csak az 1. pontjában meghatározott kibocsátási alapokon, vagy csak a 2. pontjában meghatározott kibocsátási alapokon bocsát ki kötvényeket, míg akkor, ha a kibocsátás az 1897 : XXXII. t.-c. 2. §-ában meghatározott valamennyi kibocsátási alapon, vagy ugyanazon §. 1. pontjában meghatározott kibocsátási alapok valamelyikén s ezenkívül ugyanazon §. 2. pontjában meghatározott valamely kibocsátási alapon is történik, a. kötvények külön biztosítására rendelt , alap legkisebb összegének az említett 200.000 pengő helyett legalább 400.000 pengőt, illetőleg az említett 500 000 pengő helyett legalább 1,000.000 pengőt kell kitennie. 4. §. A jelen törvény 1. és 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően újonnan létesítendő alapok csak az alábbi 1—4. pontokban felsorolt értékpapírokban, illetőleg csak az alábbi 5—8. pontokban meghatározott módokon helyezhetők el: 1. a magyar államadóssági kibocsátványok (kötvények, pénztárjegyek, kincstári utalványok); ,2. más olyan meghatározott kamatozású értékpapírok, amelyek óvadékképeseknek nyilváníttattak; 3. a hazai közlekedési vállalatoknak a budapesti áru- ós értéktőzsdén hivatalosan jegyzett, 1925. évi január hó 1. napja utáni kibocsátású elsőbbségi kötvényei ; 4. a Magyar Nemzeti Bank részvényei; 5. az 1—3. pontban meghatározott 13*