Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

82 28. szám. A 15. és 16. §-okho0. A javaslat a napibérosztályok létesítése és célja tekintetében az 1907: XIX. törvénycikkel megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Eltér azonban az 1907: XIX törvénycikktől annyiban, hogy a napibérosztály megállapításánál a teljes munkabért, vagyis az 1907: XIX. t.-c. 11. §-a értelmében figyelmen kívül hagyni rendelt lakbért vagy lakásegyenértéket, pótlékokat és osztalékokat is számításba véteti. Ez a rendelkezés megfelel a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 2. §-a első bekezdésében és az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 1. §-a második bekezdésében gyökerező jelenlegi jogállapotnak, ami a gyakorlatban célszerűnek is bizonyult, mert a munkabér egyes tényezőinek beszámítása vagy be nem számítása tekintetében felmerülhető vitáknak elejét veszi. Különösen annak a ténynek következtében, amely szerint a természetben nyújtott munkabér az utóbbi évek folyamán mind nagyobb jelentőségre jutott, a tényleges életviszonyokkal sem volna összeegyeztethető, hogy a természetben kapott járandóságok figyelmen kívül hagyassanak. A javaslat a gyakorlati célszerűségnek megfelelőleg rendezi azoknak napibérosztályozását is, akik nem kapnak tételesen előre meghatározott munkabért, hanem akkordbér vagy órabér szerint dolgoznak, vagy pedig járandóságaikat harmadik személyeknek összeg szerint előre pontosan meg nem határozható szolgáltatásaiban kapják. À 17. §-hoz. A javaslat felhatalmazást ad az egyes munkásbiztosító intézeteknek arra, hogy alapszabályaikban kizárhassák a napibérosztályozásnál való számbavételtől a munkabérnek azt a részét, amelyet a munkaadó a biztosítottnak betegsége esetében is bizonyos meghatározott időtartamon át kiszolgáltatni köteles. A jelenlegi jogállapot szerint a 8.888/1922. M. E. számú rendelet 5. §*ában, illetve a bányamunkásokra már előbb az 1.758/1922. M. E. számú rendelet 2. §-ában kötelezően írja elő az ily járandóságoknak a napibérosztályozásnál való számításon kívül hagyását. A javaslat tartózkodik az említett szabálynak kötelező módon való megállapításától ós ebben a tekintetben az Önkormányzat elhatározásának szabad kezet enged, mert a különböző munkavállalói csoportok járandóságainak különböző rendszere és az egyes munkásbiztosító intézetek különböző viszonyai következtében a kötelezően előírt egységes rendezés egyes esetekben visszás eredménnyel járna. Példaképen említhetők az államvasutak tisztviselői, akik illetményeik túlnyomó részét betegségük esetében is megkapják, de viszont e járandóságaik teljes figyelmen kívül hagyásával oly alacsony napibérosztályokba jutnának, hogy a biztosításuk fejében fizetett járulékok a napibérosztálytól függetlenül felmerülő biztosítási költségek (gyógyszerek ára, kórházi ápolási díjak stb.) fedezésére nem volnának elégségesek. Megfelelő rendezés tehát csak a gyakorlati követelményekkel fokozottabb mértékben számot vető önkormányzattól várható. A 18. §-ho2. A közszolgálati nyugdíjasok napibórosztályozására az általános rendelkezések nyernek megfelelő alkalmazást. A munkabér nélkül dolgozók napibérosztályára vonatkozólag a javaslat átveszi az 1907: XIX. t.-c. 24. §-ának megfelelő rendelkezését. A 19. §-lioz. A javaslat az önként biztosítottak napibérosztályát is rendezi annyiban, hogy az általános szabályoknak megfelelő alkalmazását rendelve, egyébként napibérosztályuknak foglalkozási ágankint való megálla pítását az alapszabályoknak tartja fenn. E rendelkezés az 1907 : XIX. t.-c-ben mutatkozó hézagot pótol s megfelel a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 8. §-ában gyökerező jelenlegi jogállapotnak. Ugyanezt a jogállapotot tartja fenn a javaslat az önként továbbfizetők napibérosztályozása tekintetében is, még