Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 73 szabályok megállapítását a törvényhozás elhatározásának igénybevételével megnehezíteni nem volna helyes. Egyébként e szabályok általában nem is oly nagy elvi jelentőségűek, hogy a törvényhozás elhatározását szükségképen megkövetelnék. E szabályokon felül azonban kénytelen voltam bizonyos anyagi jogi jelentőségű kérdéseket is rendeleti útra hagyni, figyelemmel arra, hogy a pénz értékelésének megállapodottsága hiányában határozott összegeket ott, ahol a jogviszony szempontjából az Összeg irányadó, a maradandóbb hatályra alkotott törvény nem tud megállapítani. így a tisztviselők ós az ezekhez hasonló állásban lévők betegségi biztosítási kötelezettségére és Önkéntes biztosítási jogosultságára, a balesetbiztosításban beszámítás alá eső javadalmazásra irányadó bérhatárt, továbbá a baleseti járadékosok drágasági pótlókát, a díjfizetésre kötelezettek balesetbiztosítási díját, rendelet fogja megállapítani. Ugyancsak rendelettel kell szabályozni — ebben a tekintetben a külföldi (angol, svájci) törvényhozások példáját követve — azoknak a foglalkozási különleges betegségeknek megállapítását is, amelyek a különböző iparágak technikájának, berendezésüknek és gyártási módszereiknek fejlődéséhez képest egy-egy veszélyes iparágban a dolgozók egészségét és testi épségét ily különleges veszéllyel fenyegetik. Viszont az alapszabályoknak tartottam fenn azoknak a kérdéseknek részletesebb szabályozását, amelyek az önkormányzat berendezkedésére és működésére, úgyszintén a segélyek ós a teherviselés között szükséges összhang megállapítására vonatkoznak. Ezek után áttérek a javaslat részletes indokolására, annak kiemelésével, hogy csak azokat a rendelkezéseket kívánom megokolni, amelyek az 1907: XIX. törvénycikkel szemben módosításként jelentkeznek. II. Részletes indokolás. Betegségi biztosítás. Az 1—á. §-okho#. Az 1907 : XIX. t.-c. a betegségi és a baleseti biztosítás között bizonyos alapvető megkülönböztetést tesz, amidőn 1. §-ában betegségi biztosítási kötelezettség alá helyezi azokat az egyéneket, akik az ott felsorolt foglalkozásokban vannak alkalmazva, míg a 3. §. magukat az ott felsorolt vállalatokat, üzemeket és munkákat helyezi balesetbiztosítási kötelezettség alá ós csak e meghatározás következményeképen az ezekben alkalmazottakat is. A javaslat mindkét biztosítási ág tekintetében egységes kiinduláspontot foglal el, amidőn 1. §-ában elsősorban az ott felsorölt vállalatokat, üzemeket és foglalkozásokat, helyezi betegségi biztosítási kötelezettség alá és az ehhez fűződő 3. §-ában állapítja meg, hogy e vállalatok, üzemek és foglalkozások biztosítási kötelezettsége alapján azok munkavállalói közül kik esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá. Egyébként a javaslat 1. §-a a betegségi biztosítási kötelezettség körét az 1907: XIX. t.-cikkel csaknem teljesen azonos keretben állapítja meg. Az eltérések a következőkben foglalhatók össze: Az 1907: XIX. t.-c. 1. §-ának első bekezdése 1. pontjában foglalt rendelkezésből nem vettem át az állami egyedáruságra és az azzal összekötött vállalatokra, úgyszintén a királyi kisebb haszonvételek sorába tartozó malKépv. iromány. 1927—1932. II. kötet. f 10