Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28, szám. 61 az önkormányzat a munkásbiztosítás sikeres működésének és általam is óhajtott fejlődósének nélkülözhetlen feltétele. A munkásbiztosításhoz fűződő egyik nagy érdek, a munkásság megnyugvása, a szociális béke szempontja úgyszólván teljesen elhomályosulna, ha az önkormányzat a maga jogos és észszerűen megállapított területén nem érvényesülhetne. Közegészségügyi és humanitárius céljainak megvalósítása sem nélkülözheti azoknak irányító és ellenőrző befolyását, akiknek egészségét, testi épségét, anyagi alátámasztását az intézmény szolgálja; de nem nélkülözheti közreműködését a munkaadó osztálynak sem, amelytől a munkásbiztosítás a gyakorlati életben kiforrott szociális belátást kíván, amidőn anyagi és erkölcsi áldozatait igénybe veszi, közvetlenül nem is a munkaadók, hanem a munkásság és a további termelés érdekében. Nem nélkülözheti a munkásbiztosítás az önkormányzat eleven és éltető működését, mert nemcsak az elért eredmények biztosítása, amiben az alkalmazottak és az orvosi kar erős segítőtársai lehetnek, hanem egyszersmind a további fejlődés megindítása, az intézmény haladása, a szociálpolitikai belátás megerősítése és hatékonnyá tétele fűződik a saját területén mozgó, eleven Önkormányzat működéséhez. Mindezek meggondolásával tartózkodtam attól, hogy az önkormányzat érzékeny, kényes szervezetét a felismert mellőzhetlen szükségen túl érintsem. Bár a tisztviselők alkalmazása a javaslat szerint jövőben nem esik az önkormányzat jogkörébe, de az ügyvitelt tovább is az önkormányzat fogja irányítani. Az önkormányzat az irányítás és ellenőrzés céljából az ügyvitel működését megvizsgálhatja, minden fontosabb vagy a tisztviselői ügyvitel körében el nem intézhető kérdésben jövőben is maga határoz és a törvény korlátai között saját belső alkotmányos rendjét alapszabályaiban önmaga állapítja meg. Mindezeknek az önkormányzat alkotta jogszabályoknak alkalmazása és az önkormányzat törvényes hatáskörben hozott és szabályszerűen foganatosítandó határozatainak végrehajtása a munkásbiztosítási alkalmazottak szolgálati kötelessége lesz, amelynek teljesítésében elkövetett mulasztás fegyelmi megtorlás alá esik. A fegyelmi eljárást pedig az önkormányzat közreműködésével óhajtom megszervezni a végett, hogy az érdekeltség megkapja a megnyugtató meggyőződést abban a tekintetben, amely szerint jogainak megsértése büntetlenül nem maradhat. Éppen az önkormányzat nagy jelentőségű feladatai indokolják annak a szükségét, hogy keretében megfelelő képviselethez jusson minden érdekeltség, amelynek a többivel szemben bizonyos viszonylagos súlya van. A javaslat ezért az önkormányzat szervezetében az aránylagos képviseleti rendszert honosítja meg, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy valamely érdekkör csekély többsége alapján is teljesen kirekeszthesse az önkormányzat életéből a többi, egyébként viszonylag eléggé jelentős tényezőket. Az önkormányzat továbbra is fenntartott, széleskörű és mélyreható jogaival szemben gondoskodni kell az állami érdekek megvédésére hivatott felügyelet kellő megszervezéséről is. Amióta az időközben megszűnt Állami Munkásbiztosítási Hivatal felügyeleti jogköre a népjóléti és munkaügyi miniszterre szállt, bíráskodási jogkörét pedig az 1921: XXXI. törvénycikk rendelkezései értelmében a kizárólag bírói hatáskörre szorítkozó munkásbiztosítási bíróságok vették át, a munkásbiztosításban is teljességében érvényesül az 1907: XIX. törvénycikk megalkotásánál mellőzött az az alkotmányos alapelvünk, amely a bírói és a közigazgatási, illetve kormányzati feladatok ellátásának szervezeti elkülönítését szabja meg. Az utóbbi feladatokat most már a dolog természete szerint nemcsak jogi, de politikai felelősséggel