Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
IB 28. szám. Keresetképtelenség esetében a biztosított beszámítható munkabérének (79. §.) 66 2 /3°/o-a jár (teljes járadék) ; keresetképességcsökkenés esetében a teljes járadéknak a veszteséggel arányos hányada adja a járadék mértékét (részjáradék). Részjáradékot a biztosított csak abban az esetben igényelhet, ha. keresetképességcsökkenése 10°/o-ot meghalad. A balesetbiztosításban kereset képtelenség akkor van, ha a biztosított a gyógykezelés befejezése után testi fogyatkozása vagy erejének hanyatlása következtében kereseti foglalkozást nem folytathat. Ha a biztosított nemcsak keresetképtelenné, hanem tehetetlenné is vált, úgy, hogy állandó ápolásra vagy gondozásra szorul, ennek tartamára a (tehetetlenségi) járadék a teljes járadékot meghaladó, de legfeljebb a számításba vett évi munkabér összegóig felemelt mértékben állapítható meg. 73. §. Ha a biztosított üzemi baleset, illetve foglalkozási különleges betegség következtében meghalt, tekintet nélkül a halál idejére, a családtagok (74—77. §.) a következő kártalanítást igényelhetik : 1. temetkezési segélyt a betegségi biztosításban irányadó alapszabályszerű összegben; 2. a halál napjától kezdve évi járadékot. 74. §• Az özvegyen maradt nő járadéka haláláig, vagy új férjhezmene-. teléig a meghalt férj beszámítható munkabérének (79. §.) 20°/o-a. Ha a biztosított a baleset bekövetkezése után kötött házasságot, az özvegy csak abban az esetben igényelhet járadékot, ha a házasságból igényjogosult törvényes, vagy törvényesített gyermek származott. Az a nő, aki férjétől törvényesen elvált, vagy férjétől halálát közvetlenül megelőzőleg legalább egy éven át külön élt, járadékot csak abban az esetben kaphat, ha a bíróság tartásdíjra vonatkozó igényét férje ellen megítélte, vagy ha a férj a tartásdíj fizetésére magát jogszerűen kötelezte. Ha a meghalt után igényjogosult özvegy is maradt, az özvegy és az igényjogosult elvált nő, vagy nők az özvegyi járadékban egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő járadéka azonban, tekintet nélkül arra, hogy van-e igényjogosult özvegy, nem haladhatja meg a megítélt vagy jogszerűen vállalt tartásdíj összegét. Ha a tartásdíj összege kisebb, mint. a járadéknak az elvált nőt megillető hányada, a különbözetet az özvegy kapja. A járadékot élvező elvált vagy özvegy nőt új férjhezmenetele esetében a járadék alapjául szolgáló évi munkabér 66 2 /3°/o-ával kell végkielógíteni. A biztosított nő özveggyé vált férje, akit teljes vagy részleges keresetkép telensóge miatt neje tartott el, keresetképtelensége tartamára ugyancsak a meghalt beszámítható munkabérének 20°/o-át kapja. 75. §. A gyermekek, tekintet nélkül törvényes vagy törvénytelen származásukra, úgyszintén a baleset előtt kormányhatósági megerősítéssel örökbefogadott gyermekek is, még pedig valamennyien tizenhatodik életévük betöltéséig, a meghalt beszámítható, munkabérének 15°/o-át, ha pedig teljesen árván (szülő nélkül) maradnak, vagy ilyen viszonyba később jutnak, annak 30°/o-át kapják. A biztosítottnak oly gyermekei, akikről másik szülőjük gondoskodni nem tud, a biztosítottnak halála után a járadék tekintetében teljesen árvákként minősülnek. Ha járadékos gyermekek közköltségen nyilvános intézetben helyeztetnek el, elhelyezésük idejére eső járadékukat javukra tőkésíteni kell. A gyermekek járadéka tanulmányaik folytatbatása céljából tizenhatodik életévüket meghaladó időre is engedélyezhető huszonnégy éves koruk betöltéséig.
