Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-44. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

206 44. szám. kitéve a protekció nyomásának, mely hazánkban módfelett felburjánzott s így éppen egy olyan ügycsoport intézésénél, ahol a jogosulatlan pártfogás a legnagyobb kárt okozhatja, intézményesen kell védőgátakat építeni a protekció betörésével szemben. E5z azonban a kérdésnek csak negatív oldala; intézményesen kell biztosítani azt is, hogy jól megszervezett szelekció révén éppen a legtehetségesebbek és a legmegbízhatóbbak nyerjék el tudományos és művészeti ösztöndíjainkat. Ennek a célnak biztosítására olyan kandidáló tanács látszik a legmegfelelőbbnek, melyben minden főiskolánk és egyéb nagy tudományos intézetünk, továbbá minden tudományszak képviselve van. Ha e tanács kandidációjával szemben a közoktatásügyi miniszternek megadjuk a visszautasítás jogát, akkor egyfelől biztosítva van, hogy a miniszterre a protekció nyomást nem gyakorolhat, másfelől a miniszter is megakadályozhatja azt, hogy a tanács a maga részéről kevésbbé alkalmas jelölteket juttathasson ösztöndíjhoz. Biztosítva van továbbá a szakszerűség is, mert a tanács összeállítása — amint ezt a részletes indokolásban bővebben kifejtem — olyan lesz, hogy abban minden szakma kiváló képviselője megfelelően szóhoz jut. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. Hazai felsőoktatásunk ma^as színvonala indokolja azt az álláspontomat, hogy bármely pályára készülő if jaktól megkívánom, hogy hazai főiskolán végezzék tanulmányaikat és szerezzék oklevelüket és külföldi tanulmányukat abból a célból tartom az ösztöndíj akció keretében támogatandónak, hogy iuthoni tanulmányaik kiegészítésére, látókörük szélesítésére, kutatási módszerek elsajátítására szolgáljon. Ez alól kivételt csak átmenetileg, némely tudománypolitikai okból kijelölt tudományágnál s állandóan a nyelvszakos középiskolai tanárjelölteknél tartok indokoltnak, akiknél kívánatos, hogy minél előbb kerüljenek a szaktárgyakul választott modern nyelvet beszélő környezetbe és ezért már egyetemi tanulmányaik alatt is részesülhetnek külföldi ösztöndíjban. A nyelvszakos tanárjelöltek külföldön való képzése egyike a hazai tudománypolitika nagyjelentőségű feladatainak. Az 1924. évi XI. t.-GÍkk által bevezetett középiskolai reform a reálgimnáziumban is kötelező tárggyá tette a modern nyelvek (a németen kívül francia, angol vagy olasz) tanítását, az 1926. évi XXIV. t -cikk pedig az újonnan alakított leányliceumi és leánykollégiumi iskolafajta tanításának középpontjába egyenesen a modern nyelveket állította ós ezáltal az idézett két törvény megtöbbszörözte a szükségletet ilyen szakos középiskolai tanárokban. A békeszerződés következtében ugyanis elvesztettük mindazokat a területeket, amelyekről a német anyanyelvű tanárnemzedék (szepesi és erdélyi szászok, délmagyarországi svábok és nyugatmagyarországi németek) kikerültek és így ma a németszakos tanárjelölteket is tősgyökeres magyar ifjak sorából kell képezni. A francia tanárszükséglet jelentékenyen növekedett, az angol és olasz nyelv pedig csak most vezettetett be és így ezek a nyelvek mint szaktárgyak eddig a középiskolai tanárképzésben nem is szerepeltek. A külföldi ösztöndíj akciónak egyik fontos feladata tehát a modern nyelvek tanítására kiválóan képzett tanároknak kellő számban való nevelése. E mellett természetesen a szellemi és természettudományok többi ága, valamint a művészetek is megfelelő gondozásban részesítendők.