Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-44. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

204 44. szám., Colasanti, olasz művészetügyi államtitkárral tárgyalásokat folytatok már abban az irányban, bogy római] intézetünket ilyen művészeti osztállyal kiegészíthessük, illetve ott az 1927/28-iki költségvetés terhére oly épületet szerezzek, amely az ottani Történeti Intézet, mellett főleg építészek és művészek befogadására szánt Collegium Hungaricum szervezésére alkalmas lesz. Az 1928/29-iki költségvetési évben hitel rendelkezésre bocsátása esetén felállítható párisi intézetet pedig kezdettől fogva úgy tervezem, hogy a főiskolai internátus és kutató intézet mellett már megszervezésekor létesüljön a képzőművészeti osztály. Miután a fentiekben röviden vázoltam a külföldi magyar intézet típusát, áttérek annak a másik intézménynek az ismertetésére, mely szintén az e törvényjavaslatban kijelölt célokat van hivatva szolgálni, melyet azonban éppen újságjánál és kialakulóban levő mivoltánál fogva műszóval megnevezni még nehezen lehet. A tudományos élet megszervezésének talán legnehezebb, de mindenesetre legmagásabbrendű kérdése ugyanis az, lehet-e olyan országos központi egyetemfeletti szervet (Suprauniversitas, Überuniversität) célszerűen létesíteni, melynek az lenne a hivatása, hogy a magas kultúrának az egyetemek kereteiből kiemelkedő kérdéseit intézze és szervezetében az összes tudományos intézmények (egyetemek és egyéb főiskolák, nagy közgyűjtemények) képviselőit egyesítve, azok tervszerű együttműködését biztosítsa. Régebben, midőn a természettudományok a nagy híd verést a tudomány és az élet között még nem végezték el s így a tudományos üzem méretei még kisebbek voltak, midőn minden nemzet tudományossága kis mikrokozmosz volt s a nemzetközi érintkezés csupán egyes tudósok személyes magánérintkezései és levelezései útján bonyolódott le, a tudományos akadémiák és az. egyetemek teljesen kielégítették a tudományosság szervezeti igényeit Az akadémiák azonban az újabb időkben mindinkább arra szorítkoznak, hogy irodalmi és tudományos pályázatokat tartsanak, továbbá hogy ilyen műveknek, különösen hosszabb kiadványsorozatoknak megjelenését biztosítsák, Ezenkívül a mi akadémiánk nemzeti áldozatkészségből kisarjadt, lényegében társadalmi alakulat, melyet az állam privilegizál ugyan, de melynek társadalmi alapjellegét nem lenne szabad azzal elhomályosítani, hogy állami természetű szervek, úgymint egyetemek, könyvtárak, levéltárak és múzeumok szervezeti összefoglalására használjuk fel. Az egyetemek pedig a kutatás és a tanítás célját szolgállak s így nem jó, ha kelleténél többet adminisztrálnak, ami csak elvonja azokat voltaképeni hivatásuktól *s egyébként is nagyszámú tanárból álló karaikkal, ebbőlfolyó nehézkesebb szervezetükkel és lassúbb ügyvitelükkel kevésbbé alkalmasak á nagy mozgékonyságot igénylő modern tudományos adminisztráció ellátására. Viszont a legutóbbi negyedszázad folyamán a tudományos élet régebben nem sejtett mértékben differenciálódott és a népek mindinkább érzik a nemzetközi szellemi együttműködés szükségét. A tudományosság méreteinek ez a megnövekedése adminisztrációjának tekintetében is fokozta az igényeket, melyeket csak magasabbrendű szervezet elégíthet ki. A kultuszminisztérium központi bürokráciája egymagában e feladatokkal nem bírkózhatik meg. Tudósokból, kultúrpolitikusokból és adminisztratív erőkből alakuló kollegiális, korporativ szervekre van szükség, hogy a kultuszminisztérium hatékony felügyelete alatt Önkormányzati úton lássák el a tudományos igazgatás magasabbrendű tennivalóit. A magas kultúra kérdései egy részének autonom igazgatása céljából javasoltam az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem létesítését (1922, évi XIX. és 1923. évi I. t.-c )..' Országos nagy közgyűjteményeinket (könyvtárainkat, levéltárainkat, múzeumainkat)' korábban a közoktatásügyi minisztérium és az intézeti főigazgatók bürokratikusán