Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-44. Törvényjavaslat a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról

194 44. szám. térített összegek, amelyek az Orszá­gos Magyar Gyüjteményegyetem által külön alapként kezelendők. (6 §. (3) ). 2. §. A külföldi magyar intézetek szervezete. (1) A külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) tudományos kutató intézetből, művészképző inté­zetből és főiskolai kollégiumból áll­hatnak, mely osztályok közül kettőt vagy hármat is egyesíthetnek szerve­zetükben. (2) A fennálló és a jövőben szerve­zendő külföldi magyar intézetek az Or­szágos Magyar Gyüjteményegyetem hatósága alá helyeztetnek és onnan csak törvényes rendelkezéssel vonha­tók ki. Ez a rendelkezés nem érinti a Magyar Történelmi Társulat ós az Országos Magyar Gyüjteményegye­tem közt a Bécsi Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag fennálló, vala­mint a Magyar Tudományos Akadé­mia és az Országos Magyar Gyüj­teményegyetem közt a Római Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag kö­tendő szerződés rendelkezéseit. Az állam az intézetek céljára ingatlano­kat is szerezhet, amelyek az Országos Magyar Gyüjteményegyetem nevére t elekköny vezendők. (s) A törvényhozás tudomásul veszi, hogy a) Bécsben a m. kir. tiszti testőr­ségnek a VII. Museum­Strasse 7. szám alatti és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megszerzett palotája a bécsi magyar intézet célját szolgálja ; b) Berlinben a N. W. 7. Dorotheen­strasse 2. számú palotát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a berlini magyar intézet céljára megvásárolta. Felhatalmazást ad továbbá a tör­vényhozás arra, hogy c) Rómában a vallás-és közoktatás­ügyi miniszter az 1927/28. évi keze­lés terhére római magyar intézet létesítésére ingatlant szerezhessen ; d) Zürichben a pénzügyminiszter által vásárolt épületben a zürichi magyar intézet céljaira alkalmas helyiségek a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére -bocsáttas­sanak. A paloták, illetve helyiségek ( d) pont) a vallás és közoktatásügyi, miniszter fennhatósága alól nem vonhatók ki és csupán közművelődési célokra használhatók fel. (4) Az intézetek élén az államfő, illetőleg a vallás- ós közoktatásügyi miniszter által alkalmazott igazgató áll. *Ha valamely államban több ma­gyar intézet (tudományos kutató intézet, művészképző intézet és főis­kolai kollégium van, azok együttesen alkotják a külföldi magyar intézetet (Collegium Hungaricum) és az ilyen összintézmóny élére az államfő a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kiváló tudományos tekintéllyel bíró férfiak sorából kurá­tort állíthat. (5) A külföldi magyar intézeteknek az állami költségvetés terhére rend­szeresített állást betöltő személyzete (igazgatók, tudományos és közigaz­gatási tisztviselők, altisztek stb.) az Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzetének létszámába tartozik. A külföldi magyar intézetek évi költségvetését a vallás- és közokta­tásügyi miniszter az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tanácsának ja­vaslatára állapítja meg. A hatósága alá helyezett intézmények számára az Országos Magyar Gyüjteményegyetem az 1922. évi XIX. t.-c. értelmében szabályrendeleteket alkot, amelyek érvényességéhez a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. E szervezeti szabályzatok állapítják meg a kurátorok és az igazgatók hatáskörét is. A külföldi magyar intézeteknek kurátorai és igazgatói, ha magyar állampolgárok, az Országos Magyar Gyüjtemény­egyetem tanácsának hivatalból tag­jai.

Next

/
Thumbnails
Contents