Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
192 43. szám. korlátoltsága az összilletményeknek telje3 biztosítására alapot nem nyújt, s az iskola fenntartása kultúrpolitikailag indokolt, a tanszemélyzet illetményeinek kiegészítésére a mindenkoron rendelkezésre bocsátóit hitel keretében államsegély engedélyeztetik, mely azonban a fizetés 50°/o-át nem haladhatja meg. A második bekezdésben foglaltaknak oka az, hogy a polgári iskola fejlődése felhasználtassék arra, hogy más középfokú iskolatípusoknál feleslegessé vált tanárok itt elhelyeztessenek, s hogy az új iskolákhoz különösen az igazgatói állásban már gyakorlott tanárok kerüljenek, akik az iskola hagyományait és légkörét, nemkülönben az iskola megszervezésével és vezetésével járó teendőket ismerik. Ez az átmeneti intézkedés biztosíték arra is, hogy a létszámapasztás folytán nyugdíjazott tanárok alkalmazhatók legyenek s ezzel az állam nyugdíj terhei is csökkentessenek. A 18. §-ban foglalt intézkedéssel biztosítani kívánom, hogy a helyi hozzájárulásokat a községek (városok) mindig az esedékesség idejében teljesítsék. 19. §. A háború előtti időkben az egyes községek (városok) anyagi helyzetével nem is mindig indokolhatóan olyan államosítási szerződések köttettek, melyek az iskola fenntartásával járó terheket úgyszólván egészükben az államra hárítják. Az egyenlő elbánás elve megköveteli, az egyes ily községek (városok) mai helyzete pedig lehetővé teszi, hogy a korábbi szervezések alapjául szolgáló szerződések felülvizsgáltassanak s az eredményhez képest az e törvényben foglalt elvek figyelembevételével a fenntartási terhek arányosan osztassanak meg. Különösen méltánytalan az, hogy egyes községek ma is csak annyival járuljanak az iskola fenntartásához, mint az iskola szervezésekor, holott az azóta megnyitott párhuzamos osztályokkal az iskola fenntartási terhei éppen a község (város) fejlődése következtében megsokszorozódtak. A 20. §. a törvény életbeléptetésére ós végrehajtására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. Minthogy a törvény végrehajtása sürgős, szükséges, hogy minél előbb életbelépjen s minthogy végrehajtása más miniszter hatáskörét is érinti, szükséges, hogy végrehajtása az érdekelt miniszterekkel egyetértésben történjék. E szakasz 2. bekezdése hatályon kívül helyezi az 1868. évi XXXVIII. t.-c-nek a már teljesen megszűnt felső népiskolákra vonatkozó rendelkezéseit, másrészt a polgári iskolák szakaszait, amelyeket az iskola fejlődése során az élet, a gyakorlat vagy eltörölt, vagy egészben, illetve részben módosított s amelyek a jelen törvény intézkedéseivel hatályukat veszítik. A polgári iskolára nézve az 1876. évi XXVIII. t.-c. rendelkezései — a jelzett kivétellel — az iskolák felügyeletét és közigazgatását illetően helyeztetnek hatályon kívül Budapest, 1927. évi február hó 22-ón. Gróf Klebelsberg Kuno s, k. } m. Mr. vallás- és liözoMatdsngyi miniszter.