Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

176 43. szám. A polgári iskolák számára a nyilvá­nossági jogot a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter adja meg. Azokat a községeket (városokat), melyekben a lakosság lélekszáma 5.000-nél nagyobb, a m. kir. vallás­és közoktatásügyi miniszter kötelez­heti, hogy 1. ha helyben polgári iskola nmtes, vagy az ott fennálló polgári iskolák a fölvételre jelentkező gyermekeket befogadni már nem tudják, polgári iskolát létesítsenek és fenntartsanak ; 2. az új iskola számára épületet emeljenek, vagy ha a meglévő iskola elhelyezése nem megfelelő, ennek új épületet emeljenek. Azokat a községeket (városokat), melyek a polgári iskola állításával és elhelyezésével egybekötött terheket nem bírják viselni, a m. kir. vallás- ós közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében építési kölcsönben is része­sítheti, 11. §. Felekezeti polgári iskolák állítása. Ott, ahol a község (város) lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezet­hez tartozik, ez a vallásfelekezet a köz­oktatásügyi minisztertől megállapí­tandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja. Azokat az egyházközsé­geket, melyek az iskola állításával és elhelyezésévelj áró terheket egészen nem bírják viselni, a m. kir. vallás­és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben, vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosítók ellenében* építési kölcsönben is része­sítheti. 12. §. Eljárás polgári iskola létesítésére. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyoknak statisztikai adatok alapján való számbavételével kijelöli azokat a községeket (váro­sokat), amelyekben polgári iskola létesítése, vagy a meglévő bővítése, esetleg új épülettel való ellátása szükségesnek mutatkozik. Ily rend­szeres munkálat alapján a m. kir. vallás- ós közoktatásügyi miniszter kiküldötte helyszíni szemlét tart s az érdekeltekkel (ideértve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) előkészítő tárgyalást folytat, me­lyen a következő kérdésekre terjesz­kedik ki: 1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e polgári iskola létesítését vagy a meglevő bővítését? 2. községi, hitfelekezeti, vagy ál­lami jellegű iskola állíttassék-e? 3. van-e telek az iskola céljaira, ha igen, beépítésre alkalmas-e; ha nincs, a község, vagy felekezet mily módon biztosítja a telket? 4. ha felekezeti iskoláról van szó, az érdekelt felekezet mily anyagi forrásokkal rendelkezik az iskola céljaira, ha pedig az iskola csak az állam által állítható fel, a község vagy felekezet mily hozzájárulások­kal teszi lehetővé az iskola lótesít-é sét? A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter a javasolt iskolák felállításának sorrendjét megállapítja s egyben megjelöli, hogy mely isko­lák létesítését, bővítését támogatja a 15. §. alapján építési államsegéllyel, illetőleg kölcsön nyújtásával ; azokat a községeket (városokat) pedig, ame­lyek a maguk erejéből képesek az is­kola felépítésére, záros határidőn belül az építésre kötelezi. 13. §. A polgári iskola létesítési és fenn­tartási költségeinek megoszlása^ A polgári iskola létesítéséhez a község (város) a következőkkel tar­tozik hozzájárulni: a) beépítésre alkalmas központi fekvésű, legalább 1.000 (ezer) négy­szögöl telekkel ;

Next

/
Thumbnails
Contents