Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

140 28. szám. felett az állami felügyeletet a népjóléti és munkaügyi miniszter gyakorolja. Figyelemmel arra, hogy egyes különleges betegsególyző intézetek (pénztárak) taglétszáma kizárólag bizonyos közszolgálati vagy ehhez hasonló jellegű alkalmazottakra szorítkozik, akiknek szolgálati viszonya más tárcák ügykörébe tartozik, ezeknek az intézeteknek és pénztáraknak felügyeletét a népjóléti ós munkaügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve gyakorolja, ideértve jóváhagyás alá eső határozataiknak jóváhagyását is. Egyébként az állami felügyeleti jogkör gyakorlása tekintetében az eddigi rendelkezésekkel szemben az önkormányzat számára szabadabb mozgást biztosító következő módosításokat tettem: 1. Az 1907: XIX. t.-c. értelmében a felügyeleti hatóság jóváhagyása alá eső határozatok érvényességéhez a jóváhagyás szükséges lóvén, e határozatok a jóváhagyás bekövetkezése előtt végrehajthatók nem voltak. Ebből következett az a visszás helyzet, hogy a felügyeleti hatóság az önkormányzatot aránytalanul hosszú ideig bizonytalanságban tarthatta és több esetben éveken át tartotta is abban a tekintetben, hogy a határozat jóváhagyást nyer-e vagy sem. Helyénvalónak látom, hogy a munkásbiztosítás ügymenetének zavartalansága és az önkormányzat tekintélyének megóvása érdekében a felügyeleti hatóság köteleztessék záros határidőn belül való nyilatkozattételre, még pedig azzal a jogkövetkezménnyel, hogy amennyiben a felügyeleti hatóság a jóváhagyás céljából való felterjesztés beérkezésétől számított negyven nap alatt nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatot jóváhagyottnak és végrehaj thatónak kell tekinteni. 2. Az 1907: XIX. t.-c. 175. §-a a felügyeleti hatóságnak az önkormányzati határozatokkal szemben nemcsak a határozatok jogellenessége okából, hanem azon a címen is megsemmisítési jogot biztosított, ha a határozat a pénztár céljával és rendeltetésével ellenkezett. A megsemmisítési jogkörnek ily tág meghatározását a valódi önkormányzat lényegépel nem tartom összeegyeztethetőnek és ezért a megsemmisítési jogkört kizárólag a jogellenes határozatokra kívánom szorítani. A munkásbiztosítás fontos érdekei és általában az egyetemes közérdek szempontjából is minden veszélyes következmény nélkül meg lehet tenni az önkormányzat javára szóló ezt az engedményt, mert az állam érdekeit kellően megvédi a legfontosabb határozatok tekintetében létesített jóváhagyási jogkör, amely módot ad arra, hogy a valóban nagyjelentőségű kérdésekben a felügyeleti hatóság által képviselt állami közérdek megfelelően érvényesüljön. Egyebekben azonban az önkormányzat szabad mozgását általános kifejezésekbe burkolt ürügyekkel csorbítani annyit jelentene, mint magának az önkormányzatnak szükséges és helyes működésót megbénítani. 3. Az 1907 :XIX. t.-c. a megsemmisítéssel kapcsolatban arra is feljogosítja a felügyeleti hatóságot, hogy amennyiben a törvény vagy egyéb jogszabályok végrehajtásának biztosítására, valamint a pénztárak céljának és rendeltetésének előmozdítása érdekében szükséges, az illetékes önkormányzati szervek megfelelő intézkedésig saját hatáskörében intézkedhessek. A javaslat a megsemmisítéssel kapcsolatban elsősorban csak azt a jogot adja a felügyeleti hatóságnak, hogy az intézetet szabályszerű új határozat hozatalára utasíthassa. Csak arra az esetre, ha az önkormányzat a szabályszerű új határozat hozatalát megtagadja vagy ismételten jogellenes határozatot hoz, lesz a felügyeleti hatóság jogosult arra, hogy az illetékes önkormányzati szervek megfelelő határozatáig maga intézkedhessek. E szerint tehát a felügyeleti hatóságnak megsemmisítő jogköre mellett közvetlen intézkedési jogköre csak másodlagos, vagyis arra az esetre szorít-