Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

2 28. szám. 16. az állam, a törvényhatóságok és a községek, a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfele­kezetek hivatalai, úgyszintén az álta­luk fentartott vagy kezelt intézmé­nyek, intézetek és vállalatok; 17. a törvény által alkotott testü­letek (közjegyzői kamarák, ügyvédi kamarák, kereskedelmi és iparkama­rák, mezőgazdasági kamarák, mun­kásbiztosító intézetek és pénztárak, ipartestületek, stb.); 18. az egyesületek és a társulatok, az alapok és az alapítványok. 2. §. A jelen törvény nem terjed ki a mezőgazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és a szőlőműve­lésre, a selymészetre és a méhészetre. Az Országos Gazdasági Munkáspénz­tárról és a gazdasági cselédek, vala­mint a gazdasági gépmunkások bal­eset esetére való biztosítása és beteg­ség esetében való ellátása tekinteté­ben irányadó törvényes rendelkezé­sekről szóló 1913: XX. törvénycikk 2. §-a hatályban marad. 3. §. Betegségi biztosításra köte­lezettek, nemre, korra és állampol­gárságra tekintet nélkül azok, akik betegségi biztosítási kötelezettség alá eső vállalatnál, üzemben vagy foglal­kozásban (1. §) mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesí­tenek. A jelen törvény szempontjából a munkabérrel egy tekintet alá esik a fizetés, a tiszteletdíj vagy bármi más címen élvezett járandóság. A munkavállalók közül a tisztvi­selők, a művezetők, a kereskedősegé­dek és általában a hasonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fize­téssel alkalmazottak csak abban az esetben kötelezettek betegségi bizto­sításra, ha munkabérük a jogszerű határt meg nem haladja. A beteg­ségi biztosítási kötelezettség fennállá­sára irányadó bérhatárt a miniszté­rium rendelettel állapítja meg. A ren­deletet és minden módosítását a tör­vényhozásnak be kell mutatni. . A biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha a munka­vállalás csak átmenetileg vagy kise­gítőképen történik. Hogy a munkabér készpénzből, vagy természetben adott egyéb szol­gáltatásból, vagy pedig mindkét nemű szolgáltatásból áll, a biztosítási kö­telezettséget nem érinti. Betegségi biztosításra kötelezettek a tanoncok, a gyakornokok és álta­lában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében munkabér nélkü vagy a szokásosnál csekélyebb munka­bérért dolgoznak. 4. §. A biztosítási kötelezettséget nem érinti az, hogy a biztosított munkáját nem a biztosításra kötele­zett vállalat vagy üzem telepén, ha­nem az ő részére saját lakásán (mű­helyében) végzi. Az ily biztosított (ott­honi munkás) biztosításra kötelezett akkor is, ha a nyers és a segéd­anyagokat maga szerzi be és mellé­kesen saját számlájára is, de segéd­személyzet nélkül dolgozik. 5. §. Betegségi biztosításra köte­lezettek : 1. a háztartási alkalmazottak, akik kizárólag a háztartásban, vagy a család egyes tagjainak szolgálatában személyes és folytonos szolgálatok­nak teljesítésére kötelesek (házicselé­dek, nevelők, ápolók, magánkocsisok, magánképkocsivezetők stb.) ; 2. a házmesterek (házfelügyelők) és a segédházmesterek. 6. §. Az állam, a törvényhatósá­gok és a községek, a törvényesen bevett és a törvényesen elismerb val­lásfelekezetek, úgyszintén a közfor­galmú vasutak és hajózási vállalatok, végül a törvény által alkotott testü­letek (1. § 17. pont) nyugellátásban részesülő alkalmazottai, valamint al­kalmazottaiknak nyugellátásban ré­szesülő özvegyei és árvái betegségi biztosításra kötelezettek. Az árvák azonban csak abban az esetben esnek biztosítási kötelezettség alá, ha az el­halt után, akinek jogán nyugellátás-

Next

/
Thumbnails
Contents