Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

â. szám. 76 az Önkormányzati jogélet gyengítésére irányuló szándék, bizonyítja ezt, hogy az önkormányzati háztartási jogot érintő rendelkezéseket csak átmeneti intézkedésnek tervezi arra az időre, amely alatt várható, hogy az államház­tartás rendje kellőleg megszilárdul, s a közgazdasági élet is annyira meg­erősödik, hogy a kivételes védelmi intézkedéseket, aggály nélkül nélkülöz­heti. Az önkormányzati háztartások vitelének kivételes szabályozása betetőzése az államgazdaság új védelmi alapjai kiépítésének, s hatályát meg fogja szüntetni az Önkormányzati háztartás végleges rendezése, amelyre vonat­kozólag a kormány még az átmeneti időn belül törvényjavaslatot kíván elő­terjeszteni. A 43. §-hoz. Az 1883: XV. t.-c. 6-7. §-ának, illetve az 1886: XXI. t.-c. 5. §-ának rendelkezései szerint a vármegyei és városi törvény­hatóságoknak megállapított költségvetéseit jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez kell felterjeszteni. A székesfővárosnak ugyanígy kell eljárnia. Az 1872: XXXVI. t.-c. 92. §-ának rendelkezése szerint azonban a belügyminiszter e felterjesztett költségvetéstől helybenhagyását általában meg is tagadhatja, észrevételeit a törvényhatósággal közli és új költségvetés készítését, illetőleg a felterjesztettnek kiigazítását is elrendelheti. Az 1924: IV. t.-c. 2. §-ához fűzött a) melléklet B. V. (1) pontja alapján kiadott 1924. évi 160.224. B. M. számú körrendelet 7. §-a az 1886 : XXI. t.-c. 5. §-ának azon rendelkezésén, amely kimondja, hogy a vármegyei * törvényhatóság megállapított háztartási költségvetését a belügyminiszterhez kell felterjesz­teni, nem változtatott, azonban ezt kiegészítette, amennyiben kimondotta, hogy a belügyminiszter azt részletesen felülvizsgálja, az egyes tételeket megindokolt esetekben megváltoztathatja és a költségvetést véglegesen megállapítja. Az előbb idézett körrendelet meghagyja azt is, hogy ha a vármegyei költségvetés szerint 10°/o-nál nagyobb vármegyei hozzájárulásra van szük­ség, a belügyminiszter a háztartási költségvetést és a vármegye közönségé­nek hozzájárulásából fedezendő kiadások összegét a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg. A javaslat az előbb hivatkozott rendelkezéseket részben kiegészíti, részben módosítja. Kiegészítő rendelkezés az, amellyel meghagyja, hogy a háztartás­költségvetésen kívül az árva és gyámhatósági kiadásokról szóló és a törvény­hatóság kezelése alá tartozó valamennyi intézet, alap, üzem vagy vállalat költségvetését is fel kell terjeszteni. Módosító rendelkezés pedig az, amely szerint a belügyminiszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértve a költségvetést jóváhagyhatja, egyes tételeit leszállíthatja, felemelheti, vagy törölheti, egyes tóteleket pedig beállíthat, a jóváhagyást meg is tagadhatja, a törvényhatóságot új költségvetés készí­tésére utasíthatja. A költségvetés jóváhagyása előtt a törvényhatóság kiadásait csak a megelőző évi jóváhagyott költségvetés keretein belül foganatosíthatja. E kiegészítő, illetve módosító rendelkezések lehetővé teszik, hogy a bel­ügyminiszter és a pénzügyminiszter az önkormányzati gazdálkodás vitelére hatékonyabb befolyást gyakorolhassanak, s a pénzügyminiszter általános pénz­ügyi elveit már a költségvetés készítésénéi az önkormányzati gazdálkodás körében érvényesíthesse és ezen elvek keresztülvitelére a törvényhatóságokat > a, belügyminiszterrel egyetértve kötelezhesse. Képv. iromány. 1927—1932. I. kötet. 10

Next

/
Thumbnails
Contents