Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám. 63 köz ép vagy ónoknál és a nagy vagyon alsóbb rétegeinél tehát az eseteknek erre, a mai viszonyok szerint aránytalanul megterhelt, túlnyomó nagy részére hozza meg az új skála a megfelelő enyhítést — a mai kulcsoknak nagyjából megtartásával ugyan, de a kulcsok alkalmazása szempontjából irányadó értékhatároknak időszerű újra megállapításával. Például a leszármazók öröklésénél a mai skála szerint a legalacsonyabb, 1%-os kulcs 5.000 aranykorona értékig, a következő 1*5%-os kulcs pedig 5.000 aranykorona értéken felül 50.000 aranykorona értékig alkalmazandó. Ezek az értékhatárok földórtékben, holdankint 500 pengő értéket véve, 16 holdnak és 116 holdnak felelnek meg. Az új skálában a legalacsonyabb, 1%-os kulcsnak alkalmazása az 50.000 pengő, vagyis földértékben kifejezve a 100 hold értékig terjedő örökségekre vonatkozik és ezen felül kezdődik az 1'5%-os kulcs alkalmazása. A 100 és 116 hold közé eső értékű örökségeknél tehát az illetékkulcs az új skála szerint is ugyanannyi, mint amennyi a régi skála szerint volt, vagyis l'57o. De a 16 hold és 100 hold közé eső értékű örökségekre az illetékkulcs az eddigi 1'5%-os mérvről 1%-ra leszáll. A 23. §-hoz, A 23. §. az ajándékozási illetéket az öröklési illetéknek a 22. §-ban foglalt leszállításával teljesen megegyező módon és mérvben szállítja le. A 24. §-ho0. Ez a §. az ingatlanok illetékkiszabás alapjául vehető legkisebb értékének, az úgynevezett törvényszerű legkisebb értéknek új megállapítását tartalmazza. A földbirtok jelenlegi törvényszerű legkisebb értéke az aranykorona értékűnek tekintendő kataszteri tiszta jövedelem huszonötszöröse. Minthogy a kataszteri tiszta

1 jövedelmi összegek az aranykorona és a pengő értékviszonyának szem előtt tartásával pengőértékre lesznek átváltoztatandók, a földbirtok törvényszerű legkisebb értékének kiszámítása céljából megszórzandó összeg ezentúl is ugyanazt az értéket fogja jelenteni, mint eddig. A szorzót ellenben a javaslat az eddigi huszonötszörös helyett harmincszorosban állapítja meg, ami első pillanatra az illetékteher közvetett úton való súlyosbításának képzetét kelti, valójában ellenben nem az és célja csupán az illetékkiszabási eljárás könnyítése. A törvényszerű legkisebb érték ugyanis az illetékkiszabásnál csak kisegítő eszköz, legalsó határ, amelynél alacsonyabb az illetékkiszabási alap nem lehet. Magasabb ellenben lehet a kiszabási alap, sőt magasabbnak is kell lennie minden olyan esetben, amelyben az ingatlannak közönséges forgalmi értéke a törvényszerű legkisebb értéknél szembetűnően nagyobb, mert az illetéktörvénynek az az értékelési főszabálya, hogy az ingatlannak közönséges forgalmi értéke veendő alapul. A közönséges forgalmi értéket ellenben az illetékkiszabó nem veheti hivatalból alapul, mint a törvényszerű legkisebb értéket, hanem az alapul veendő közönséges forgalmi értéket az illeték fizetésére köteles felekkel való egyezség útján, ha pedig ez nem sikerül, hatósági szakértői becslési eljárással kell megállapítani. Eljárási szempontból mind az illetékkiszabó hivatalok, mind az érdekelt felek részére nagyon kívánatos tehát, hogy minél több olyan eset legyen, amelyben, az ingatlannak törvényszerű legkisebb értéke nem marad el annyira a közönséges forgalmi érték mögött, hogy a kettő között mutatkozó különbözet miatt az illetékkiszabási alapul veendő érték iránt a felekkel való egyezkedési, sőt esetleg hatósági szakértői becslési eljárást kellene folyamatba tenni, Uanem az illetékkiszabás a közönséges forgalmi értéknek nagyjából \