Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám. 33 szolgáló üzemének, vállalatának, in­tézetének megszüntetését elrendel­heti. (4) Önkormányzati testület jövőre üzemét vagy vállalatát részvény­társasági alakban nem létesítheti. (5) Az az önkormányzati testület, amelynek a jelen törvény hatályba­lépte idejében részvénytársasági for­mában működő üzeme vagy vállalata van, köteles a részvénytársasági forma megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, erre vonatkozó intézke­dését a belügyminiszterhez bejelen­teni, a részvénytársasági alakulat megszüntetését pedig legkésőbb 6 hónap alatt megvalósítani. 48. §. (1) A törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városokban alkalmazott tisztviselők ugyanolyan fizetésben részesülnek, mint amilyen fizetés az ugyanabba a fizetési osz­tályba tartozó állami tisztviselők részére mindenkor jár. (2) Az 1912:LVIÍI. t.-c. 14. §-ában á törvényhatósági jogú és a rende­zett tanácsú városoknak biztosított az a jog, hogy tisztviselőik részére az (1) bekezdésben megállapítottnál magasabb illetményeket is engedé­lyezhetnek, a következő korlátozá­sokkal marad továbbra is hatályban. (3) Az (1) bekezdésben említett fizetésen felül a városi tisztviselők részére csak abban az esetben lehet külön illetményt (pótilletményt) enge­délyezni, ha azt a város közigazgatási ügyeinek, vagy üzemeinek bonyolult, vagy felelősségteljes volta indokolja és ha azt a városanyagi ereje meg­engedi. (4) A (3) bekezdésben említett pót­illetménytől függetlenül minden város­ban néhány vezető tisztviselő részére lehet nyugdíjba be nem számítható és évről-évre a szükség és a méltá­nyosság mértékéhez képest megálla­pítandó összegű költségátalányt enge­délyezni. (5) A (3) bekezdésben említett pót­illetmény és a (4) bekezdésben em­lített költségátalány engedélyezése általában és azok összegének meg­állapítása esetről-esetre a belügymi­niszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott jóváhagyására szorul és ennek megtörténtéig az arra vonatkozó városi határozat nem hajtható végre. (ö) A (3) bekezdésben említett pót­illetményen és a (4) bekezdésben em­lített költségátalányon, valamint az esetleg megállapított útiátalányon kivül, a városi alkalmazottak semmi­féle címen vagy alakban sem a városi képviselettől, sem a városi üzemektől semmi néven nevezendő illetményben, jutalomban, tisztelet­díjban, stb. nem részesíthetők. (7) Az (6) bekezdés rendelkezése nem zárja ki az egyszersminden­korra szóló jutalmak és segélyek engedélyezését, amely célra azonban kizárólag az illető város költségve­tésében t Jutalmak ós segélyek» cí­mén előirányzott összeg használ­ható fel. (s) Az (1), (2) és (3) bekezdés rendel­kezéseinek hatálya Budapest székes­főváros alkalmazottaira nem terjed ki és részükre a szervezési szabály­rendeletben megállapított illetmé­nyeken felül egyéb illetményeket egy­általában nem lehet engedélyezni. (9) A városi tisztviselők járandó­ságait ennek a törvénynek hatáiyba­léptétől számított 3 hónap alatt fe­lül kell vizsgálni és azokat ennek a törvénynek a rendelkezéseivel össz­hangba kell hozni. Az erre vonat­kozó határozat a belügyminiszter­nek a pénzügyminiszterrel egyet­értve hozott jóváhagyása alá esik. A belügyminiszter határozata ellen csak azon a címen van a közigazgatási bírósághoz panasznak helye, hogy a megállapítás ennek a törvénynek a rendelkezéseivel ellentétben áll. (10) Az (1) - (9) bekezdésekben fog­lalt rendelkezések a városoknál nem tisztviselői minőségben alkalmazot­takra is megfelelően irányadók. Az Képv. iromány. 1927—1932. I. kötet. 5

Next

/
Thumbnails
Contents